Ha Barack Obama illinois-i és John McCain arizonai szenátor közül ma kellene elnököt választani az amerikaiaknak, akkor előbbi nyerne: a választók 49 százalék rá szavazna, míg vetélytársára csak 46.

Hillary Clinton New York-i szenátor - a demokrata jelöltség másik esélyes pályázója - viszont 46-49 arányban elveszítené az elnökválasztást McCainnel szemben.

Mitt Romney volt massachusettsi kormányzót - aki lemaradni látszik McCain mögött a republikánus elnökjelöltségért folyó harcban - Obama és Clinton is legyőzné, előbbi 59-34, utóbbi 53-41 arányban. A változás jelszavával kampányoló Obama azonban magabiztosabb győzelmet szerezne.

Az előválasztási versengésben - amely több mint 50 éve a legnyitottabb, mivel sem az elnök, sem az alelnök nem indul az elnöki posztért - egy hónap alatt lényegében négy fősre szűkült a kezdetben még több mint 20 pályázóból álló mezőny. A február 5-i szuperkedden a Demokrata Párt 22, a Republikánus Párt pedig 21 államban rendez jelölőgyűléseket és előválasztásokat.

A demokrata oldalon a szuperkedden vélhetően nem fog eldőlni a jelöltség sorsa: Clinton és Obama szinte fej-fej mellett halad sok államban és országosan is a népszerűségi felmérésekben. A döntés valószínűleg azért fog elodázódni, mert a nyár végi jelöltállító konvencióra a demokrata delegáltakat arányos alapon "osztják ki". A republikánus oldalon ezzel szemben több államban a nyertes mindent visz elv érvényesül, így McCain dűlőre viheti a dolgot.

A The Washington Post és az ABC News felmérése szerint a demokrata szavazótábor 46 százaléka a tapasztalatot tartja a legfontosabbnak egy jelöltben, míg 45 százalék az új irányt és gondolatokat. Előbbiek 75 százaléka Clintont támogatja, utóbbiak 70 százaléka Obamát. A megkérdezettek 58 százaléka szerint Clinton lenne a legerősebb vezető, és csak 34 százalék gondolja ugyanezt Obamáról. A legtöbbet a változásokért Obama tenne 49 százalék szerint, Clinton esetében 42 százalék hiszi ezt.

A republikánus mezőnyben McCain vezet minden vetélytársával szemben (Romney-n kívül versenyben van még Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó és Ron Paul texasi képviselő).

McCaint támogatják a válaszolók az iraki háború, a terrorizmus, a bevándorlás, a gazdaság és a társadalmi kérdések kezelésében is, s messze lemaradva áll mögötte Romney és a másik két politikus. McCain képviseli a Republikánus Párt alapértékeit 41 százalék szerint, míg Romney-ról csak 25 százalék vélekedik így.

A felmérések persze nem akadályozták meg a mormon vallású Mitt Romney-t abban, hogy hétfőn kétségbe vonja McCain konzervatív szemléletét. "Nincs szükségünk McCain szenátorra, egy konzervatívot akarunk" - mondta a Tennessee-i állambeli Nashville-ben egy kampánygyűlésen. McCain Bostonból üzente vissza, hogy büszke konzervatív teljesítményére, de szükség esetén habozás nélkül együttműködne a demokratákkal.