A két vezető egy órán át tárgyalt egymással négyszemközt és ugyanennyi ideig az izraeli és a palesztin tárgyalódelegáció társaságában - mondta el Mark Regev izraeli kormányszóvivő.

A palesztinok többek között a Gázai övezet izraeli zárlatának feloldását, palesztin foglyok elengedését és a területnek nyújtott emberbaráti segély növelését kérték Izraeltől. A zsidó állam a maga részéről megismételte, elkötelezett amellett, hogy ne alakuljon ki humanitárius válság a Gázai övezetben.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló elmondta, Abbász emellett tárgyalópartnerei értésére adta: a fő kérdések - vagyis a majdani palesztin állam határai, Jeruzsálem, a zsidó telepek és a palesztin menekültek visszatérése - közül nem lehet egyet sem kiemelni, és a többi elé helyezni, nézete szerint a vitás kérdéseket egy csokorban kell rendezni.

Olmert a találkozó előtt közölte, megegyezett az amerikaiakkal arról, hogy Jeruzsálem "kényes" kérdésének tisztázását utoljára kell hagyni. Korábban az izraeli kormánykoalíció egyik tagja, az ortodox Sasz párt azzal fenyegetőzött, ellenzékbe vonul, ha az izraeli-palesztin tárgyalásokat kiterjesztik Jeruzsálemre. Olmert tavaly októberben egy parlamenti felszólalásában jelezte, hogy a zsidó állam esetleg lemondhat Kelet-Jeruzsálem egyes arab kerületeiről. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni majdani független államuk fővárosának. Erekát azt mondta, a felek két hét múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.

A tavaly november végi egyesült államokbeli annapolisi konferencián elindított rendszeres magas szintű izraeli-palesztin egyeztetések eddig kevés eredménnyel jártak. A folyamatot aláássák többek között az izraeli célpontok elleni palesztin rakétatámadások, valamint a ciszjordániai zsidó telepek folytatódó bővítése.