„Nem mondhatom, hogy akár egyetlen témában is megegyeztünk volna – jelentette ki Abbász a Háárec című izraeli lapnak. – A felek között igen nagy a szakadék.” Véleménye szerint „kétséges, hogy megállapodásra jutnánk 2008 végére még akkor is, ha (Ehud) Olmert (izraeli miniszterelnök) hivatalban maradna”.

Mark Regev izraeli kormányszóvivő úgy reagált, hogy „jelentős munkát” végeztek mostanáig a tárgyalásokon. „Néhány kérdésben szűkült a szakadék, de természetesen maradtak fenn nézetkülönbségek.”

Az izraeli miniszterelnök előző nap bizakodóan szólt arról, hogy az év végéig még sikerül „érdemi megállapodásra” jutni a palesztinokkal, és a tárgyalások folytatása mellett foglalt állást.

A korrupciós ügyek sorozatával gyanúsított Olmert bejelentette, hogy távozik hivatalából, ha a kormányzó Kadima párt szeptember 17-én megválasztja új vezetőjét. Olmert ügyvezető kormányfőként azonban valószínűleg még hivatalban marad az új kormány megalakulásáig vagy az új választásokig.

A palesztin elnök elismerően szólt a távozó izraeli miniszterelnökről. „Nagyra tartom, több mint egy éven át dolgoztunk együtt. Az utolsó pillanatig tárgyalni akarok vele, amíg hivatalban van” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a palesztinok tiszteletben fogják tartani az izraeli lakosság döntését, és bárkivel tárgyalni fognak, akit Izraelben miniszterelnöknek választanak.

Az Egyesült Államok ösztönzésére az izraeliek és a palesztinok tavaly újraindították béketárgyalásaikat azzal a nagyra törő céllal, hogy 2008 végén – még George Bush amerikai elnök távozása előtt – tető alá hoznak egy megállapodást. Mostanáig azonban kevés kézzelfogható eredményt értek el, és az utóbbi hónapokban mind Abbász, mind Olmert visszakozott az eredeti elképzeléstől.

Palesztin és izraeli tisztségviselők legutóbb némi haladásról számoltak ugyan be Izrael és a jövendő palesztin állam határait illetően, de egy tapodtat sem jutottak előbbre az egyik legnehezebb kérdésben, Jeruzsálem ügyében.

A másik ütközőpont a palesztin menekültek sorsa. Azokról a palesztinokról van szó, akik az Izrael megalapítása körüli harcokban vesztették el otthonukat 60 évvel ezelőtt, és leszármazottaik száma – az ENSZ adatai szerint – mára csaknem eléri a négy és fél milliót.

Izrael szerint egy ilyen palesztin menekültáradat egyet jelentene azzal, hogy Izrael megszűnik zsidó állam lenni.

Abbász a pénteki interjúban kijelentette, hogy megérti az izraeli érveket, s csak két dolgot kér Izraeltől: „ésszerű számban” fogadjon be menekülteket, és ismerje el felelősségét a menekültprobléma kialakulásában. Izrael korábban már leszögezte: csak jelképes számú menekültet tud befogadni, a felelősség pedig azokat az arab államokat terheli, amelyek lerohanták a születőben lévő zsidó államot.