Az eredeti koncepció szerint április végéig ki kell dolgozni a szolgálat végleges koncepcióját. Az intézménynél több ezer ember dolgozna Brüsszelben és a külföldi nagykövetségeken, egy teljhatalmú főtitkára volna, a brit nemzetiségű főképviselő jobbkeze. Franciaország nem csinált titkot abból, hogy szeretné megszerezni a posztot, és rögtön ajánlotta Pierre Vimont-t, aki jelenleg washingtoni nagykövet, korábban pedig brüsszeli EU-nagykövete volt az országnak.

Ashton azonban a nyilatkozó források szerint meggondolta magát, mert főleg a kis EU-tagországoknak és az Európai Parlamentnek fenntartásai voltak a szolgálat szervezeti felépítésével kapcsolatban. "Nem akarta kitenni magát olyan bírálatnak, hogy a diplomáciai szolgálatot egy brit-francia kondomínium irányítaná" - mondta az egyik forrás.

Korábban a Handelsblatt című német üzleti és politikai napilap úgy értesült: több kelet-európai uniós tagország kifogásolja, hogy az új külügyi szolgálatban a régi tagállamok diplomatái túlzott befolyáshoz jutnának a kelet-európai térségbeliek rovására. A visegrádi államok ennek kapcsán a "földrajzi egyensúly" figyelembe vételét sürgették.

Ezért Ashton most azt szeretné, ha a szervezetet egy "triumvirátus" vezetné. Mindenesetre a francia Vimont-nak jó esélye van az egyik főtitkári poszt megszerzésére. "Ashton őt akarja, és ebben Nagy-Britannia támogatja" - mondta az egyik idézett diplomata. A kérdést a főképviselő nemrég megvitatta Nicolas Sarkozy francia elnökkel egy szintén névtelen diplomáciai forrás szerint.

Ashton terve szerint egy másik főtitkári tisztséget az Európai Bizottság egy magas rangú funkcionáriusa töltene be, a harmadikat pedig - az egyensúly kedvéért - egy kelet-európai diplomata, "egy lengyel, vagy egy magyar" - közölte egy nyilatkozó. A szolgálat felépítésének jóváhagyására az uniós külügyminiszterek hétfőn ülnek össze.