Érdekes közjáték zajlott le a washingtoni törvényhozás vizsgálóbizottságának múlt csütörtöki meghallgatásán, ahol a Mexikói-öbölben április 20-án felrobbant fúrótorony okozta környezeti katasztrófával kapcsolatban a demokrata és republikánus képviselők pellengérre állították a fő felelősnek tartott BP brit olajcég vezérigazgatóját.

Az ülésen – amely előtt egy nappal Barack Obama nyomására a BP egy 20 milliárd dolláros kártérítési alap létrehozását jelentette be – az egyik texasi republikánus képviselő bocsánatot kért az olajcégtől és a Fehér Ház részéről pénzkicsikarásnak, egyfajta zsarolásnak minősítette az alap létrehozására vonatkozó követelést.

Joe Barton kijelentése óriási felháborodást váltott ki nemcsak a demokrata pártiak körében, de a republikánusok között is. Párttársai közül egyesek azt követelték, mondjon le az Energetikai és Kereskedelmi Bizottságban betöltött pozíciójáról, a demokraták pedig kihasználták a helyzetet és politikai össztűz alá vették az olajipar elkötelezettjeinek mondott republikánusokat. A botrány kirobbanása után Barton visszavonta a vizsgálóbizottság előtt elhangzottakat és bocsánatot kért bocsánatkéréséért.

Derekasan adományoznak

Az incidens rávilágított arra, hogy az olajipar támogatásától is függő amerikai képviselők érzékeny helyzetbe kerültek az USA eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófájának tartott olajszennyezés kezelésével kapcsolatban. Maga a szerencsétlen megjegyzést tevő Barton az 1990-es választási ciklus óta összesen több mint 27 ezer dolláros adományt kapott a BP-hez kapcsolható lobbi szervezettől és magánemberektől – tette közzé az amerikai kampány- és lobbipénzekről adatbázist vezető, 1983-ban létrehozott, pártoktól független Center for Responsive Politics.

A Szövetségi Választási Bizottság adatait használó szervezet szerint Barton – aki korábban a ma már a BP tulajdonában lévő Atlantic Richfield (ARCO) olajcég tanácsadójaként dolgozott – 1989 és 2010 között összesen közel másfélmillió dolláros támogatást kapott az olajipar szereplőitől. Ezzel a negyedik a legtöbb olajpénzt kapott képviselők, illetve képviselőjelöltek listáján, amelyet egyébként a republikánusok legutóbbi elnökjelöltje, John McCain vezet közel 2,7 millió dollárral.

A BP támogatásai a két legnagyobb párt jelöltjei számára

Ciklus	Támogatás	Demokratáknak	Republikánusoknak
2010	$112 591	$48 800	$63 541
2008	$531 124	$214 915	$315 909
2006	$283 145	$97 480	$181 815
2004	$327 230	$129 124	$197 906
2002	$490 430	$148 800	$340 630
2000	$1 304 240	$395 481	$907 759
1998	$811 716	$191 350	$620 366
1996	$878 055	$188 800	$688 805
1994	$505 350	$131 000	$374 350
1992	$479 875	$137 051	$342 074
1990	$488 523	$122 950	$365 573
Összesen	$6 212 279	$1 805 751 (29%)	$4 398 728 (71%)

(Forrás: Center for Responsive Politics / Federal Election Commission) További adatok

Politikai kötéltáncosok

Az olajcégek azonban demokrata politikusokat is támogatnak, akik most a BP felelősségre vonása és az olajszektor további támogatása között próbálnak egyensúlyozni. Louisianában például – amely kőolajtermelését tekintve a negyedik legnagyobb az 50 tagállam közül és helyi munkahelyeinek hozzávetőleg 17 százalékát is ez a szektor adja – Mary L. Landrieu szenátor és Charlie Melancon képviselő is a BP felelősségének elismerését, illetve a szennyezés nyomán nehéz anyagi helyzetbe került helyi vállalkozók kárpótlását követeli.

Ugyanakkor mindketten azt szeretnék elérni, hogy feloldják a Barack Obama által a fúrótorony felrobbanása után elrendelt, mélytengeri fúrásokra vonatkozó moratóriumot, mert az árt a helyi gazdaságnak. A New York Times szerint korábbi kampányaihoz Landrieu 1996 óta 751 ezer dollárt, Melancon pedig 2004 óta 312 ezer dollárt fogadott el olajipari támogatóktól. A lap szerint egyébként a 2008-as választási ciklusban a BP képviselőitől, illetve lobbi szervezetétől éppen Barack Obama kapta a legnagyobb összegű, 77 ezer dolláros támogatást.

A BP – amely a képviselőjelöltek kampánytámogatása mellett lobbitevékenységre is jelentős összegeket költ, tavaly például 16 millió dollárt – a fúrótorony április 20-i felrobbanása után is folytatta az adományozást, májusban a Center for Responsive Politics adatai szerint tíz jelölt is kapott pénzt a cégtől, igaz, közülük többen azonnal bejelentették, hogy nem fogadják el azt.

Megbecsülhetetlen a számla

Nem csoda, hogy a BP ennyit költ kampánytámogatásra és lobbizásra. Bár a Mexikói-öbölbeli kitermelés csak egy a cég amerikai tevékenységei közül, mégis az ágazaton belül ez az egyik leggyorsabban fejlődő terület: a cég 2009-es éves jelentése szerint alig két év alatt majdnem duplájára, több, mint 400 ezer hordóra növelték az öbölbeli napi olajkitermelést, ráadásul a BP szerint további 40 milliárd hordónyit rejthet az öböl mélye.

A szennyezés megfékezésére, a helyreállításra és a kárpótlásra azonban várhatóan minden eddigi becslésnél többet kell költenie a cégnek. A tavaly 14 milliárd dolláros adózás utáni profitot termelő vállalatnak egyes számítások szerint a most bejelentett 20 milliárdon felül legalább még egyszer ennyibe kerülhet a teljes helyreállítás.

A BP az utóbbi hetek során már 31 ezer csekket állított ki a katasztrófa által érintett amerikai lakosok számára összesen 104 millió dollár értékben. A szám várhatóan tovább emelkedik: a cég szombati bejelentése szerint eddig 64 ezer kárigény-bejelentést kapott, az érintett öböl menti tagállamokból hívható vonalon eddig 84 ezer hívást kaptak a kárpótlással kapcsolatban. A kárigények befogadásán, feldolgozásán és kezelésén ezren dolgoznak.

A jó PR megfizethetetlen - lenne

Persze a pénz nem minden, a BP-t eddig is sokan vádolták azzal, hogy vezetői lekezelően beszélnek a katasztrófa áldozatairól. Hiába kért bocsánatot az amerikaiaktól a Fehér Házban folytatott múlt heti megbeszélései után Carl-Henric Svanberg, a BP elnöke, megjegyzése, miszerint „mi törődünk a kisemberekkel” feldühítette az olajszennyezés által érintett lakosokat.

A BP vezérigazgatója, Tony Hayword többször is felkorbácsolta már a kedélyeket: korábban arról beszélt, hogy az amerikaiaktól valószínűleg sok hamis kárigény érkezik majd, később pedig kamerák előtt mondta el, hogy ha valaki, ő biztosan szeretné megoldani a válságot, mert „vissza szeretné kapni az életét”. Erre múlt szombaton lehetősége is nyílt: újabb botrányt okozott ugyanis azzal, hogy szabadságot vett ki egy jachtverseny miatt, amelyen saját, Bob névre keresztelt hajója is elindult.