A norvég diáklány, Pernille Marie Thronsen augusztus végi budapesti megölésének feltételezett elkövetője azért kerülheti el magyarországi felelősségre vonását, mert – a rendőrségi információk alapján – a bűntett elkövetése után szinte azonnal elrepült az országból. A híradások szerint 26 éves Csao Fej hazaszökött Kínába, amelynek nincs kiadatási egyezménye hazánkkal, így várhatóan otthon folytathatják le ellene az eljárást és ott is születhet ellene ítélet. „Ha nevezett valóban a Kínai Népköztársaságban van, akkor nem kerül sor kiadatási kérelem előterjesztésére, miután a vonatkozó kínai jogszabály nem engedélyezi kínai állampolgár kiadatását más államnak” – szól a Közigazgatásai és Igazságügyi Minisztérium hivatalos megfogalmazása az ügyben.

Más kérdés, hogy Csao Fej feltehetően „jobban járt” volna, ha nem szökik haza – vélik a hvg.hu által megkérdezett jogi szakértők, akik szerint a 26 éves, korábban szintén Budapesten tanuló kínai férfi otthon feltehetően szigorú büntetésre – elvileg akár halálbüntetésre is – számíthat, már ha tényleg bebizonyosodik a bűnössége. Hazatérése után a férfi a híradások szerint feladta magát, ami Márton Attila, a nemrégiben kínai ügyvédekkel közös szolgáltatásokat indító Várnai és Társai Ügyvédi Iroda partnere szerint mindenesetre enyhítő körülmény lehet esetleges büntetése megállapításakor.

De az, hogy Csao Fejt pontosan mivel is vádolják, illetve mi lehet a kiszabható büntetési tétel, hivatalosan csak akkor derül ki, ha kínaiak információkat, adatokat kérnek a magyar oldaltól, ekkor ugyanis fel kell tüntetniük az eljárás alapvető részleteit is. Az információcserére van lehetőség, mert Kína is tagja az Interpolnak, de eddig a kínai hatóságok az ügyben nem kértek segítséget az ORFK Interpol Magyar Nemzeti Irodájától – közölték a rendőrség szóvivői irodáján.

Tizenegyszer elnapolva

Csao Fej esete – például a feltételezett szökés vagy a halálbüntetés kiszabásának elvi eshetősége miatt is – kiemelkedik a magyarországi külföldi elkövetők kiadatási ügyeinek sorából, de azért a sokkal gyakoribb EU-n belüli ügyek között is akadnak nevezetes esetek. Ezek közé tartozik az ír Ciarán Tobin esete, aki tíz évvel ezelőtt, 2000 áprilisában gázolt halálra két kisgyereket Leányfalun. Az egyik biztosítótársaság munkatársaként hazánkban dolgozó férfi kiküldetésének lejárta után még abban az évben távozott az országból, távollétében a magyar bíróság két évvel később háromévi szabadságvesztésre ítélte (ezt később a másodfokú bíróság helyben hagyta azzal, hogy Tobin 18 hónap letöltése után feltételes szabadságra bocsátható).

A dublini bíróság idén júliusban már tizenegyedik alkalommal napolta el a férfi kiadatási tárgyalását, a következő tárgyalást októberre tervezik – mondta a hvg.hu-nak Bárd Petra, az Országos Kriminológiai Intézet büntetőjog-tudományi osztályának vezetője. A férfit tavaly novemberben vették őrizetbe és a szabályok szerint az ezt követő 60, illetve legfeljebb 90 nap alatt dönteni kellett volna a kiadatásáról. Ez azonban nem történt meg, Bárd Petra szerint azt pedig nem szankcionálja semmilyen rendelkezés, ha a döntést sorozatosan elnapolják. Az EU-ban egyébként a szakértő szerint átlagosan 43 nap alatt megtörténik az átadásról szóló döntés.

A kiadatás a hivatalos definíció szerint az államok közötti olyan bűnügyi jogsegély, amelyben az egyik állam a területén tartózkodó személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából a másik államnak kiadja. Magyarországnak számos országgal van kétoldalú kiadatási szerződése, és részese annak az Európa Tanács (ET) keretében létrejött, 1957-ben aláírt (nálunk 1994-ben kihirdetett) többoldalú kiadatási egyezménynek is, amelyben 49 ET-tagállam – illetve a nem ET-tagország Izrael és Dél-Afrikai Köztársaság – vesz részt.

Az EU tagállamai között a kiadatási eljárást az átadási eljárás váltotta fel, aminek az a lényege, hogy az egyik EU-tagállam igazságügyi hatósága által kiadott európai elfogatóparancsot az unió másik tagállamában – ahol a keresett személy tartózkodik - az igazságügyi hatóság elismeri és végrehajtja, és elrendeli a keresett személy átadását. Ebben az eljárásban kizárólag az igazságügyi hatóságok döntenek. Ezt a döntést, illetve határozatot 10 napon belül kell meghozni, amennyiben a keresett személy beleegyezik az átadásába, más esetekben pedig az illető elfogását követő 60 napon belül. Kivételes esetben ez a határidő további 30 nappal meghosszabbítható.

Se illeték, se elévülés?

Korábban még volt lehetőség arra, hogy pénzbeli biztosíték letétbe helyezése ellenében engedélyezzék a nálunk halált okozó bűncselekményt elkövetett külföldiek távozását az országból, ezt a rendelkezést azonban vélhetően éppen az ír gázoló ügye miatt szüntették meg a büntetőeljárási törvény módosításával, 2008-ban – emlékeztet Bárd Petra. Ciarán Tobin 2000 októberében még hazautazhatott a biztosíték ellenében, nem sokkal később vissza is utazott Budapestre, ám abban az évben másodszor is elhagyta az országot – ekkor azonban már végleg. A 2008-as módosítás viszont szűkítette a biztosíték alkalmazásának lehetőségét: egyrészt csak a nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén rendelhető el, másrészt nem engedélyezhető a biztosíték letétbe helyezése, ha a bűntett halált okozott. Harmadrészt a szóban forgó személynek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy „ha az a büntetés-végrehajtás érdekében szükséges” visszatér-e Magyarország területére.

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996-os törvény a kiadatási kérelem előterjesztését és a kiadatási kérelem teljesítését lehetővé teszi nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában is. Abban az esetben, ha a kérdéses személy olyan államban van, amelyikkel Magyarországnak nincs sem kiadatási szerződése, sem viszonossága, a magyar kiadatási kérelemről az adott állam a saját belső jogszabálya alapján dönt, az eseti viszonosság pedig bármikor létrehozható – tették hozzá az igazságügyi tárcánál, amely szerint a kiadatási eljárás bonyolultságát, és így a kérelem teljesítésének idejét azonban mindig a szóban forgó konkrét ügy összes körülménye határozza meg.

Ilyen, a kiadatás ügyét bonyolító körülmény lehet akár az is, ha a gyanúsítottnak hazájában mentelmi joga van. Januárban többen súlyosan megsérültek abban a közlekedési balesetben, amelyt az M7-es autópályán okozott Radimir Cacic. A Horvát Néppárt (HNS) vezetője, aki biztosíték ellenében még aznap hazautazott. Ám az egyik sérült másnap, egy másik pedig néhány héttel később meghalt. Augusztus közepén a magyar ügyészség folytatólagos kihallgatásra vonatkozó jogsegélykérelemmel fordult Zágrábhoz, ami nem az ügy átadását jelenti, csak azt a célt, hogy Horvátországban folytassák a politikus kihallgatását.

Azok a külföldiek, akik ellen nemzetközi vagy európai elfogatóparancsot adtak ki, nem bízhatnak ügyük elévülésében. A Legfelsőbb Bíróság 2005-ös jogegységi határozata értelmében ugyanis az elfogatóparancs kibocsátása félbeszakítja az elévülést.