szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A romák társadalmi befogadásáért ugyan a lakóhely országai viselik a fő felelősséget, a közelmúlt eseményei rámutattak arra, hogy a határokon átnyúló következmények miatt összeurópai válaszokra is szükség van - olvasható abban a közös nyilatkozatban, amelyet szerdán fogadtak el Strasbourgban, a 47 országot tömörítő Európa Tanács (ET) által szervezett konferencián.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára a tagállamok kormányzatainak magas rangú képviselői mellett meghívta a találkozóra az Európai Bizottságot - a 27 tagú unió végrehajtó testületét -, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), továbbá roma szervezetek képviselőit is. Magyarországot Bába Iván, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára képviselte a tanácskozáson.

A közös nyilatkozatban említett "közelmúltbeli események" és "határon átnyúló következmények" elsősorban azt a jelenséget tükrözik, hogy az EU több új, keleti tagországából nagy számban áramlanak - az immár szabadon mozgó, uniós polgárnak számító - romák a régi, nyugati tagországokba, ott azonban jelenlétük számos feszültséget okoz. Széles körben keltett visszatetszést több ország - így például Olaszország, Franciaország, Németország - hatóságainak eljárása a cigányokkal való bánásmód, illetve adott esetben tömeges visszaköltöztetésük miatt.

A strasbourgi nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a romák sikeres beilleszkedése érdekében az emberi jogok védelmével együtt kell járnia a szociális és a gazdasági befogadási folyamatnak. Tekintettel arra, hogy a helyzet minden egyes országban eltérő, az országos, regionális, illetve helyi szintű társadalmi erőfeszítéseken van a hangsúly, a nemzetközi szervezetek pedig ezekhez nyújthatnak támogatást. A dokumentum három nagy csoportba sorolja a teendőket.

A diszkriminációmentességgel és állampolgársággal kapcsolatos teendők közt fogalmazták meg például, hogy megfelelő jogszabályokkal kell biztosítani az egyenlő elbírálás elvét a foglalkoztatásban, az igazságszolgáltatásban, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutásban, valamint hogy büntető jogszabályokat kell hozni a rasszista motivációjú bűncselekmények ellen. Hatékony intézkedéseket kell hozni a hontalanság felszámolása érdekében - megfelelő személyazonosító okmányokkal kell ellátni a cigányokat -, biztosítani kell a nemek közti jogegyenlőséget, a gyermekek jogait - főként az oktatáshoz való jogot -, fel kell lépni az emberkereskedelem, illetve a gyűlöletbeszéd ellen.

A társadalmi és gazdasági befogadás teendői közt szintén megfogalmazták - sőt, első helyre tették - a romák bekapcsolását a hatékony oktatási rendszerbe. E pontok közt szerepel a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátás és a lakhatás ügye is. A strasbourgi nyilatkozat szerint adott esetben szintén indokoltak lehetnek a cigány kultúra, történelem és nyelv ápolását segítő intézkedések.

Végezetül a teendők harmadik nagy csoportját jelenti a nemzetközi együttműködés. E téren a dokumentum kiemeli a bevált eljárások, gyakorlatok egymással való megosztásának szükségességét. Az európai intézmények közötti együttműködés mellett hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy maguk a cigány szervezetek alakítsanak ki egymás közt ki élő kapcsolat, összeurópai, országos, regionális és helyi szinten egyaránt. A strasbourgi nyilatkozat aláírói megállapodtak abban, hogy európai képzési programot állítanak össze roma mediátorok számára, és hogy e képzés az Európa Tanács ifjúsági központjaiban, Strasbourgban és Budapesten összpontosul majd.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!