A Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában a professzor kifejtette: bár a történelemben több forradalommal is hasonlóságokat mutatnak az észak-afrikai események, leginkább az 1989-es rendszerváltozásokkal vethetőek össze. Mindkét esetben meggyengült rendszerekkel szemben keltek fel az emberek, olyan rezsimekkel szemben, amelyek már egyébként sem voltak képesek megoldani a problémáikat - mutatott rá.

Florian Bieber szerint mindkét eseménysorban fontos szerepet játszott a gazdaság. Míg azonban 1989-ben a gazdasági rendszerváltozás is lényeges cél volt, Észak-Afrikában nincs szükség ilyen komoly fordulatra, inkább a korrupciót kellene csökkenteni, és kiszámíthatóbbá tenni a gazdaságot - fűzte hozzá.

Úgy vélte, egy további, sokatmondó hasonlóság a rezsimek vezetőinek átlagéletkora: ez a közép-kelet-európai országok esetében 74 év volt, az észak-afrikai térségben 73. Gondot jelenthet, ha a vezető kora jelentősen eltér a társadalom átlagéletkorától, és ez az észak-afrikai régióban feltűnően nagy különbséget jelent - jegyezte meg.

Mint mondta, ugyanakkor jelentős eltérések is megfigyelhetőek a két történés között: a jelenlegi eseményeknek nincs ideológiai alapjuk, az ideológiák nem játszanak nagy szerepet, ez azonban nehézséget is jelenthet, gyengítheti a kivívott eredmények tartósságát. Míg Közép-Kelet-Európában az országok berendezkedése nagyon hasonló volt, az észak-afrikaiak több különbséget mutatnak egyebek mellett államformájuk vagy a hadseregek szerepének tekintetében.

Florian Bieber úgy fogalmazott, további különbség, hogy míg a forradalmak terjedésének fő oka 1989-ben az volt, hogy minden érintett állam függött a Szovjetuniótól, amelynek problémái így hatással voltak ezekre az országokra, Észak-Afrikában nincs ilyen "központi szereplő". A térségben "gyorsan, váratlanul" terjed a forradalmi hullám, Jemenben például néhány hónapja még szinte senki sem számított volna erre a fordulatra - jegyezte meg.

A professzor a jelenlegi eseményeket az 1848-as európai forradalmakkal összevetve hangsúlyozta, akkor is nagyon gyorsan történtek az események: a forradalom "egy hónap alatt, telefon, internet, Facebook és Twitter nélkül" végigsöpört Európán.

Az észak-afrikai fordulatok sikerét illetően elmondta: valószínűleg néhány további kormány is megbukik a jövőben, néhány országnak sikerül tartós változásokat elérnie, de biztosan nem fordul elő, hogy mindegyik sikeres legyen, illetve a másik véglet sem, hogy vagy egyetlen állam se érjen el eredményt. Egyes országokban polgárháború alakulhat ki, vagy új diktátorok kerülhetnek hatalomra - tette hozzá.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél több erőszak alkalmazásával bukik meg egy rezsim, annál valószínűbb, hogy az eseményeket "újabb erőszak követi majd" - jelentette ki. Mint rámutatott, a gazdasági helyzettel is összefüggésben állhat a siker esélye: ha az egy főre jutó GDP magas, kisebb az erőszak alkalmazásának esélye, és minél kisebb az emberek közötti egyenlőtlenség, annál nagyobb az esély a sikerre.

Fontos tényező a "szomszédság" is, a kedvező irányú változásokat a demokratikus szomszédos államok mindenképpen segítik, az elszigetelt demokráciák kevésbé lehetnek sikeresek, ami fontos üzenet lehet Észak-Afrikának - mondta, hozzátéve, a sikeres egyiptomi demokrácia jó példa lehet a többi országnak, és Törökország lehet az arab demokrácia másik fontos modellje.