A világ legtöbb emberét egy időben megmozgató, évente sorra kerülő alkalom nagy próbatétel a közlekedésben dolgozóknak és maguknak a közlekedőknek. Csak csütörtökön hatmillióan szálltak vonatra - a pekingi Nyugati-pályaudvaron mintegy 240 ezren -, hogy időben megérkezzenek, közösen fogyasszák el hagyományos étkeiket és megajándékozzák egymást. A negyvennaposra kalkulált új évi utazási szezonban több mint hárommilliárd utazásra számítanak.

Aki látta már az ezekben a napokban a kínai pályaudvarokon várakozók tömegét, az tudja, hogy az "embertömeg" fogalma sokféle minőséget takar. Ilyenkor mozgásban van a világ legnépesebb országa, a vándormunkások, a szülőhelyüktől távol dolgozók, a tanulók mind-mind felkerekednek csomagjaikkal, dobozaikkal, zsákjaikkal. A családi együttlét nem ritkán azt is jelenti, hogy sok nagyszülő kizárólag ilyenkor látja gyerekét és unokáját, de jó néhány szülő is csak ezekben a napokban találkozik a gyerekével.

Megesik, hogy az egygyerekes családoknál már a szülők utaznak a városba látogatóba, nem kevesen pedig ezekre a napokra időzítik az esküvőjüket. A hagyományok szerint az idősebb generáció tagjai ilyenkor piros borítékban pénzzel ajándékozzák meg a gyerekeket, de mára elterjedt a körbeajándékozás, hogy senki ne maradjon ki. A sajtójelentésekből ítélve az elmúlt napokban, hetekben nemcsak a plüssállatok és a tartós fogyasztási cikkek, hanem a drága francia borok, az arany ékszerek és a luxusautók is szépen fogytak.

AP / Andy Wong

A kínai fővárosban már fel-felhangzik egy-egy petárda, tűzijáték robbanó hangja, ami azt jelenti, hogy elkerülhetetlenül itt az ideje a szüntelen ropogásnak, a süvítő, durrogó hangzavarnak, és persze a velük járó színes, fényes csillogásnak, a káprázatos alakzatokban való gyönyörködésnek. A városszerte felállított szabványépületekben a tűzijátékcsodák hatalmas választékából lehet válogatni. Az egyik idei sláger a tekergő sárkány aranyos, ezüstös formáját rajzolja a sötét égboltra.

A sárkány a kínai kultúrában szerencsés és szeretett lény; évezredeken át a kínai császárok, a hatalom, a birodalom jelképe volt. Mi több, a kínaiak magukat is a sárkánytól származtatják, nem véletlen, hogy a nemzet szimbólumává is vált - a Nyugat is gyakran ábrázolja Kínát a sárkány alakjában.

AP / Eugene Hoshiko

Az újév alkalmából új - sárkányt ábrázoló - 1,2 jüan értéket képviselő bélyeget is kiadtak. Alkotója Csen Sao-hua (Chen Shaohua), aki a bélyeg bemutatása után azonnal támadások kereszttüzében találta magát: azt vetették a szemére, hogy az ábrázolt sárkány rémisztő szörny, amely rossz fényt vet az országra. Az online fórumokon véleményt nyilvánítók egyértelműen egy barátságosabb, a külvilágnak békésebb üzenetet küldő és nem riogató sárkányt szerettek volna.

Csen, aki korábban tervezője volt már a majom, a disznó és a bivaly évére kiadott bélyegeknek is, szüleményének védelmére kelt, és tudatta a publikummal, hogy a Csing-dinasztia császárai által viselt ruhák mintázatát és a Tiltott város kilenc sárkányfalának szereplőit is tanulmányozta bélyegdizájnjához.

AP / Stringer

Mint mondta, a nagyra nyitott szájú, éles fogazatú, egyfejű állat komoly és méltóságteljes, a béke és a stabilitás védelmezője. Nem szabad megfeledkezni arról - hangsúlyozta -, hogy a 12 állatövi jegy közül ő az istenség, amely elűzi a gonosz szellemeket, segít elkerülni a katasztrófákat és áldást hoz az embereknek - meg kell adni tehát a méltóságát, nem illik egy egyszerű rajzfigurának tekinteni.