Tényleg terrorizálja Brüsszel Budapestet? - teszi fel a kérdést Eastern Approaches című szerkesztőségi blogjában az Economist.

A lap szerint a magyar származású, a londoni pénzügyi negyedben dolgozó Hossó Andrea szerint mindenképp. A közgazdász a brit Daily Mail című lapban kelt ki "a brüsszeli erőszakoskodók" ellen, ebből az írásból idéz az Economist-blog is. E szerint Magyarországot szinte minden oldalról támadják, az ország pedig "gyarmatosítással" néz szembe.

Az Eastern Approaches szerint viszont Hossó írása egyoldalúan mutatja be a helyzetet. Igaz, hogy a Magyarországon működő külföldi cégek, a multik, nagy profitot zsebelhettek be az elmúlt két évtizedben, de az Economist-blog szerzője szerint az általuk az 1990-es évek elején befektetett tőke nélkül a magyar gazdaság a mostaninál is nehezebb helyzetben lenne. Munkahelyeket teremtettek, és ráadásul a helyi cégek többségével szemben be is jelentik őket - emelte ki a multik előnyei között a bejegyzés.

Hossó cikke viszont biztosan bejön Orbán Viktornak, aki március 15-i ünnepi beszédében a szovjet rendszer résztvevőihez hasonlította az EU bürokratáit. A magyar kormányfő viszont méltánytalan volt az Economist szerint: végül is Magyarországon népszavazás döntött az EU-csatlakozásról. A nemzeti szuverenitásról szóló magyar aggodalmak ettől függetlenül Európában máshol is nyitott fülekre találnak, mert egyre többen teszik fel a kérdést, vajon hogyan juthattak hatalomhoz olyan nem választásokkal kijelölt szervezetek, mint például az Európai Bizottság.

Az Economist-blog felidézi, hogy az IMF/EU-hitelért folyamodó Magyarországgal szemben az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást is indított. Az EU különféle jogszabályok módosításaival kapcsolatos elvárásai csak a kezdetet jelentik, ugyanis a Velencei Bizottság is több módosítást javasolt az igazságügyi rendszert, a médafelügyeletet és az egyházak elismerését érintő magyar jogszabályokban.

"Valóban van reális alapjuk a magyar demokrácia egyes aspektusaival kapcsolatos aggodalmaknak" - írja az Eastern Approaches, amely felidézi, hogy Schmitt Pál lemondása után újabb Fideszhez hű politikust, Áder Jánost jelölték államfőnek, aki "ugyanolyan simulékonynak bizonyulhat, mint Schmitt Pál".

"De még hány nemzetközi szervezet szeretné megmondani Magyarországnak, hogy mit kell tennie?" - teszi fel a kérdést a bejegyzés. A szerző az Európa Tanács főtitkárával, Throborn Jaglanddal lezajlott korábbi beszélgetését idézi fel, amelyben a főtitkár azt mondta, Magyarország azért kap annyi figyelmet külföldön, mert "vannak szabályok, és ezeket Magyarország megszegi".

Néhány "undok" rezsimnek viszont kevesebb jut a kritikákból. Az Economist blogja Azerbajdzsánt hozza példának, amely szintén tagja az Európa Tanácsnak: ott gyakran zaklatják, megverik vagy épp meg is gyilkolják az újságírókat, az Euróvíziós Dalfesztivál miatt pedig otthonokat rombolnak le az új aréna kedvéért. Jagland aggodalmát fejezte ki az azerbajdzsáni fejlemények miatt, de mégsem értett egyet az emberi jogi szervezetek bojkott-felhívásával.

"Néha nem nehéz megérteni, miért is érzi a magyarok egy része azt, hogy igazságtalanul kezelik másképp" az országot - fejezi be írását az Eastern Approaches szerzője.