Rásky Béla bécsi történész vendégkommentárját közölte az Orbán-kormány félidejéről a Die Presse konzervatív osztrák napilap kedden. Súlyos örökséget örökölt, azonban a kormány első két évének mérlege "dilettáns, katasztrofális" - vélekedett a bécsi Holokauszt-tanulmányok Wiesenthal Intézetének (VWI) igazgatója. A választások előtt az államcsődtől éppen megmenekült ország patthelyzetbe került a szocialista-liberális rossz gazdálkodás szorításában és az állam és a szervezett bűnözés összefonódásától fenyegetve - írta. A Fidesz-kormányzás mérlegéről úgy vélte, a parlamenten "átkorbácsolt" törvények vitatottak, s gyakran végrehajthatatlanok maradtak, többször módosítani kellett őket, a gazdaságpolitika következetlen, és a kormányfő nemzetközi elszigeteltségbe vitte az országot.

A Fidesz törzsszavazóit is elérte a frusztráció, politikai alternatívák azonban nem mutatkoznak. A társadalom mozdulatlanságának magyarázatára nem elegendő az ellenzék megosztottsága, többet mondhat az, hogy a magyarok közös cselekvés helyett hagyományosan szélsőségesen individuális stratégiákkal oldják meg a gondjaikat - írta Rásky.

A Financial Times Deutschland (FTD) német üzleti lap Magyarország enged a jegybank körüli vitában című írása rámutat: a kormány ismét tárgyalhat az EU-val és az IMF-fel "újabb segélyhitelekről", ha az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyetért a jegybanktörvény tervezett módosításával. A kormány egy "több mint 20 milliárd eurós hitelkeretről" kíván megállapodni, amitől azt várja, hogy az ország "visszanyeri a pénzügyi piacok bizalmát" és csökken az állampapírok 9 százalékot közelítő hozama. Az FTD megjegyezte: Magyarország "a recesszió szélén áll", államadóssága pedig a legnagyobb az EU keleti részén.

Tüntetés a Hősök terén a Horthy-korszak restaurációja ellen.

Hernádi Levente Haralamposz

A Financial Times az IMF/EU-tárgyalások előkészítésének elhúzódásáról  ír. Kester Eddy, a lap budapesti tudósítója a londoni gazdasági napilap felzárkózó piaci blogrovatában (beyondbrics) a helyzet jellemzésére magyarul idézi a "nyújtja, mint rétestésztát" mondást, és azt írja, hogy ha Orbán Viktor kormánya benevezne egy nemzetközi rétessütő versenybe, bizonyosan aranyérmet nyerne, abból megítélhetően, hogy mennyi ideje tart az IMF és az EU által az új hitelkeret fejében megszabott feltételek teljesítése.

Idézi Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter múlt heti nyilatkozatát, amely szerint az új jegybanktörvény tervezete "99 százalékban" megfelel a nemzetközi intézmények feltételeinek. A lap szerint a 99 százalékos megfeleléssel az a gond, hogy mi van az egy százalékban. A tudósító komoly ütközőpontnak nevezi, hogy a kormányfő továbbra is kinevezhetne egy harmadik MNB-alelnököt, s bővíthetné a monetáris tanácsot, ami az IMF és az EU megítélése szerint a jegybank függetlenségét veszélyezteti.

Orbán Viktor kompromisszumos ajánlata az, hogy Simor András jelenlegi MNB-elnök mandátumának végéig nem él e kinevezési lehetőségekkel. Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője ugyanakkor azt mondta a lapnak: nem hiszi, az IMF-et csak Simor megbízatásának lejártáig aggasztanák a jegybanki függetlenséget fenyegető lépések.

A The Wall Street Journal (WSJ) amerikai üzleti napilap internetes kiadásának Európával foglalkozó felülete két írásban is foglalkozott a Horthy-szoborállítás ügyével. Közölte az AP amerikai hírügynökség csókakői helyszíni beszámolóját, másfelől a témának saját cikket is szentelt, amelynek élén azt emelte ki, hogy a miniszterelnök helyeslően nyilatkozott a Horthy körüli vita folytatásáról.

A WSJ szerint az időnként előforduló szoborállításokat és utcanévadásokat néhányan úgy értelmezik, hogy Magyarországon növekvőben van a jobboldal befolyása a gazdasági nehézségek közepette. "Néhány megfigyelő szerint a Fidesz igyekszik kifogni a szelet a radikális pártok vitorlájából a szélsőjobboldali napirend felkarolásával" - írta a lap.

A The Economist online kiadása kelet-európai blogrovatában megjelent írás szerint Horthy Miklós "vitatott reneszánsza" zajlik  Magyarországon. Horthy védelmezői azzal érvelnek, hogy a kormányzó békét, stabilitást, folyamatos gazdasági növekedést teremtett a trianoni trauma és az 1919-es kommunista diktatúra után. Uralma jelentős részében Magyarország demokrácia volt, és biztos menedéke a zsidó közösségnek. Horthy többször is visszautasította a magyar zsidók deportálására irányuló náci követeléseket, és ez volt az egyik oka Magyarország német megszállásának 1944-ben.

Horthy mozgósította a fegyveres erőket a budapesti zsidók védelmében, akik közül sokan túlélték a háborút, követei pedig titkos kapcsolatban voltak a szövetségesekkel.

Bírálói szerint Horthy hadat üzent a szövetségeseknek, pedig ezt Hitler nem is kérte, és a keleti fronton katasztrofális hadjáratot indított, amelyben 200 ezer katona halt meg vagy esett fogságba. Mindemellett a négy zsidótörvénnyel megvetette az alapjait a magyarországi holokausztnak, zsidók tízezrei haltak meg munkaszolgálat közben, a magyar hadseregnek alávetve.

Az írás szerint a fő vád Horthy ellen az, hogy tétlenül nézte a holokauszt első szakaszát, 437 ezer vidéki zsidó deportálását, amely nem lett volna lehetséges a magyar állam "készséges segítsége" nélkül - áll a The Economist írásában.