Nem jött össze kedden az ugrás a világűr pereméről

Nem jött össze kedden az ugrás a világűr pereméről

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több halasztás után Felix Baumgartner bázisugró kedden kész volt elindulni 36 ezer méter magasba, hogy onnan leugorjon, de a szél miatt leállt a Red Bull Stratos világrekord-kísérlete és az ugrást holnapra halasztották.

A világrekord-kísérlet a tervek alapján közép-európai idő szerint kedden délután kezdődött volna, ám a rossz időjrási viszonyok miatt folyamatosan halasztották. Végül este fél nyolckor a Red Bull Stratos csapa azt jelentette be, hogy az osztrák Felix Baumgartner megkezdte a beszállás a speciálisan kialított kapszulába,amellyel felemelkedik a sztratoszféra határára.

Később azonban újra leállt a kísérlet az erős szél miatt, és a Bloomberg értesülése szerint holnapra halasztották az ugrást.

Az eseményeket élőben is lehet követni videón, a csapat hivatalos Twitterén is folyamatosan beszámol az akcióról A tervek szerint az extrémsportoló 36 ezer méter magasból, a világűr határáról hajt végre ejtőernyős ugrást az amerikai Roswell mellett, Új-Mexikó államban. Felix Baumgartnert egy speciális, légmentesen zárt kapszulában, héliumballonnal szállítják a sztratoszférába, ahol egy űrruhára hasonlító, hő- és nyomásálló szkafanderben hajtja végre a mutatványt.

Baumgartner készülödés közben
©

Bár a szabadon eső test elvileg folyamatosan gyorsul, a légkör lefékezi a zuhanást, a gravitáció és a légköri súrlódás között kialakul egy egyensúly, onnantól kezdve a tárgy nem gyorsul tovább, a maximális sebesség körülbelül 200-250 kilométer óránként. A sztratoszféra légszegény környezetében azonban a légellenállás alig lassítja a zuhanó testeket, így a bázisugró a Red Bull Stratos csapat szerint szabadesés közben át tudja majd lépni a hangsebességet.

Grósz Andor, a Szegedi Tudományegyetem repülő- és űrorvosi tanszékének vezetője a hvg.hu-nak korábban azt nyiltkozta, hogy mivel nincsenek konkrét tapasztalatok arról, hogyan reagál az emberi szervezet ilyen sebességű zuhanásra, csak következtetni lehet arra, milyen veszélyekkel járhat Baumgartner ugrása.

„Nagyos sok múlik azon, mennyire működik a védőruha. Komplikáció esetén a gyors nyomásváltozás miatt a dekompressziós betegség tünetei jelentkezhetnek, amely során a vérben egyre táguló buborékok keletkeznek. A hatása lehet egészen enyhe, de súlyos esetben akár embóliát is okozhat. De veszélyes lehet a sztratoszférában tapasztalható szélsőséges hideg, illetve a földinél sokkal erősebb napsugárzás is, amely nem megfelelően védett bőrön súlyos égési sérüléseket képes okozni.” – mondta Grósz.

A hideg és az alacsony nyomás korlátozhatja Baumgertner mozgását, illetve látását, ami akadályozhatja a sportolót az ugrás helyes végrehajtásában. Az eddigi teszteknél valóban hasonló problémák léptek fel. Az elsőnél a hideg levegő bejutott a védőkesztyű alá, és majdnem használhatatlanná dermesztette Baumgartner kezét, aki alig tudta meghúzni az ejtőernyőt kioldó zsinórt.

Grósz szerint a másik veszélyforrás a zuhanás időtartama, illetve az ejtőernyő kioldásának és a landolásnak a pillanata lehet.

„A hangsebesség feletti repülőgépekből katapultáló pilótáknál előfordult már váll, súlyosabb esetben csigolyatörés, amikor nagy sebességnél kinyitották az ejtőernyőjüket. Emellett még tapasztalt ejtőernyősöknél is zavarodottságot okozhat egy hosszabb ugrás. A földitől teljesen különböző, háromdimenziós környezetben végzett feladat mindenki számára komoly pszichés megterhelést jelent, így könnyen hibát követ el, aki túl hosszú ideig tartózkodik a levegőben.” – mondta a szakértő.