2013. március. 13. 21:11 2013. március. 14. 09:39 Világ

Az első jezsuita – egy konzervatív, de szociálisan érzékeny pápa

Elutasítja az abortuszt, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. Ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett – ez jellemzi a most 77 éves Jorge Mario Bergogliót.

„A hagyományőrzők vagy a reformerek embere, netán a két vonal kioltja egymást, és végül egy kompromisszumos jelölt lesz a pápa?” – ez volt az első számú kérdés a katolikus világban azóta, hogy Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek február 11-én bejelentette, hogy lemond Szent Péter trónjáról.

Jorge Mario Bergoglio - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

AFP / Osservatore Romano

A kedden összeült pápaválasztó konklávé 115, nyolcvan évnél nem idősebb bíborosa rövid idő alatt döntött. Ha a vatikáni híresztelések igazak, akkor az első kör még csak az udvarias szavazatoké, amikor olyanok is kapnak voksot, akiknek nincs esélyük pápává lenni. Szerdán azonban már összeállnak a koalíciók – figyelmeztettek a szakértők. Ahhoz, hogy valakit pápává válasszanak, meg kellett kapnia a szavazatok kétharmadát. Hivatalos korteskedés ugyan a Sixtus-kápolnában nem volt, ám a bíborosok a délelőtti két szavazókör alapján a déli szünetben, az ebédnél még egyeztethettek, esetleg győzködhették egymást.

Az a tény, hogy a fehér füst este hét után szállt fel, azt mutatja, hogy eredménytelen volt még a délutáni első szavazás is, ám a nézetek körvonalazódtak annyira, hogy az esti, ötödik voksolásnál már meglegyen a kétharmad.

A bíborosok végül azt a Jorge Mario Bergogliót választották, aki a vatikáni hírek szerint nyolc évvel ezelőtt Joseph Ratzinger „vetélytársa” volt a pápaságért. A Limes folyóirat úgy tudja, Ratzinger akkor a második szavazási körben 47 jelölést kapott, míg az argentin tízet. Ezután lényegében már csak ők voltak benne a pakliban. Másnap a német 65, a latin-amerikai 35 szavazatot kapott, ez az arány pedig még aznap délelőtt 72–40-re módosult. A délutáni első szavazásnál Ratzingert már 84-en támogatták, estére pedig Bergoglio mellett már csak 26-an maradtak, így lett pápa a német főpap. Az esélylatolgatók olykor most is megemlítették a nevét, de nem a trón első számú várományosaként. Végül ő lett a kompromisszum.

Jorge Bergoglio 1936. december 17-én Buenos Airesben született, egy ötgyerekes kivándorolt olasz családban. Apja vasúti munkás volt. Vegyészetet végzett, majd a szemináriumot is Villa Deyoto-ban.1958-ban belépett a jezsuitákhoz. Később filozófiát tanult, majd irodalmat és pszichológiát tanított Santa Feban, illetve Buenos Airesben. Pappá 1969-ben szentelték, majd a Teológia és Filozófia Egyetemet is elvégezte San Miguelben. A jezsuita rend főnöke volt Argentínában, rektorként irányította a San Miguel-i egyetemet is, ahol ő maga is végzett. Doktori disszertációját Németországban védte meg, majd visszatért hazájába.

1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben nevezte ki bíborossá II. János Pál pápa, három vatikáni kongregációnak is tagja, 2005 óta az Argentin Püspöki Konferencia elnöke.

Egy szigorú rend

A jezsuiták hivatalos neve Jézus Társasága (latinul Societas Jesu), a legnagyobb létszámú katolikus szerzetesrend, amelyet Loyolai Ignác alapított Párizsban 1534-ben. A kezdetben csak féltucatnyi testvérből álló társaság eredetileg a Szentföldre akart menni téríteni, de ez a tervük a velencei-török háború miatt meghiúsult, ezért a szerzetesrend alapítása mellett döntöttek, amit a pápa 1540-ben hagyott jóvá.

A szigorú rendbe szervezett, engedelmességet követelő jezsuiták fő tevékenységévé a lelkipásztori munka vált. A jezsuiták emellett hittérítő munkát is végeztek, Xavéri Szent Ferenc például eljutott Indiába és Japánba is. Komoly befolyásra tettek szert a katolikus országokban, részben azért is, mert ők voltak számos uralkodó gyóntatói, így beleszólásuk volt a nagypolitikába is.

A jezsuiták alapításuktól kezdve ellenséges hangulatnak voltak kitéve, maga a jezsuita szó egyes nyelvekben a "ravasz, képmutató személy" jelentést vette fel. A 18. századtól kezdve főleg a felvilágosult uralkodók követelték a rend föloszlatását. Ezt végül – Bourbon nyomásra – 1773-ban XIV. Kelemen pápa tette meg. Ekkor a rend illegalitásba vonult, nem szűnt meg, de elvesztette vagyonát és missziós hálózatát. A rendet végül VII. Pius pápa állította helyre 1814-ben.

Bergoglióval bizonyos értelemben a konzervatív vonal győzött. Az argentin főpap elutasítja az abortuszt, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. Ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett, ami különösen népszerűvé tette a válságok sújtotta Argentínában, együttérzést mutat az AIDS-betegekkel, és megrótta azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak megkeresztelni a házasságon kívül született gyermekeket.

Argentin örömök - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

AFP / Juan Mabromata

Az immár Ferenc pápaként a katolikus egyház élére került Bertoglióról úgy tartják, az e világi dolgokat elutasítja, érsekként sem volt autója, inkább a tömegközlekedést használta, nem volt hajlandó beköltözni a fényűző főpapi rezidenciába, s állítólag még ételeit is maga készíti. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától (amely szerint az egyháznak Jézus tanítását követve politikailag is a szegények oldalára kell állnia) távolságot tart, de közel áll a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz. Személye önmagában is egy kompromisszum. Hidat képez a harmadik világhoz: olasz származású argentin, aki Németországban tanult, ráadásul jezsuitaként egy az egész világra kiterjedő rend tagja.

Bergoglio nem érintett az egyházat megrázó botrányokban, és a hírek szerint mind a konzervatívak, mind a mérsékeltek tisztelik intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját.