Cameron szerint a lehetséges ellenlépések között szerepel a beutazási tilalom és a külföldön tartott pénzügyi eszközök befagyasztása. A brit kormányfő azt nem mondta meg, hogy ezek a szankciók pontosan kik ellen irányulnának.

A Krím jövőjéről március 16-ára kiírt népszavazás Cameron szavai szerint "törvényellenes és bohózatba illő", mivel nem volt idő semmiféle kampányra, emellett a katonai jelenlét korlátozza az utazást a Krímben.

A brit kormányfő úgy látja: Nagy-Britannia biztonsága és jóléte is veszélybe kerülne, ha egyes országok következmények nélkül megsérthetik a nemzetközi szabályokat.

Cameron szerint Ukrajnának lehetővé kell tenni, hogy maga dönthessen jövőjéről, és azt is, hogy híd szerepet tölthessen be Oroszország és Európa között.

William Hague brit külügyminiszter már előző nap is szankciók lehetőségéről beszélt. Hague a BBC vasárnapi politikai műsorában kizárta a külső katonai válaszlépést, hangsúlyozta ugyanakkor: helytelen lenne azt gondolni, hogy "Oroszország bármilyen értelemben győzött volna", és "idővel ki fog derülni, hogy Moszkva súlyosan elszámította magát" a krími katonai akcióval.

Hague kitérően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy Oroszországot kizárhatják-e a legnagyobb ipari gazdaságok G8-as csoportjából. Kijelentette azonban, hogy a csoport hét nyugati tagja, vagyis a G7-országok "minden további nélkül" tarthatnak találkozókat egymás között is.

Emlékeztetett, hogy a júniusra tervezett oroszországi G8-csúcs előkészítését már felfüggesztették. Ha az ukrajnai válságban nem történik előrelépés, akkor "egyértelműen a lehetőségek között van" a csúcstalálkozó végleges lemondása is – tette hozzá.