A kormányzati épületek elfoglalására készülnek a hongkongi tüntetők, ha Leung Csun-jing kormányzó nem mond le csütörtök estig - közölték szerdán hongkongi diákvezetők. A napok óta húzódó hongkongi tüntetések során ez már a következő lépés lesz a bojkottok, az utcai blokádok, illetve a rendőrökkel való összecsapások után. A magát "esernyős forradalomnak" elnevező megmozdulás résztvevői még kedden adtak ultimátumot Leung kormányzónak, hogy csütörtökig mondjon le, szerdán pedig megerősítették: ha ez nem történik meg, akkor újabb lépéseket tesznek.

Hongkongban, amely mindössze 17 éve tartozik Kínához, és ezért egyfajta korlátozott autonómiát is élvez, péntek óta durvultak el az események, mikor is több ezernyi, főleg diákokból álló tüntetővel szemben a rendőrök gázsprayt és gumibotokat vetettek be. A diákok akkor is kormányzati épületeket próbáltak elfoglalni, de ez akkor nem sikerült nekik, azóta azonban több tízezernyi hongkongi csatlakozott a tiltakozó megmozdulásokhoz.

A hongkongi demokratikus mozgalom még tavaly indult Occupy Central néven egy jogászprofesszor, Benny Tai Jiu-ting irányítása alatt. A mozgalom elsősorban azt szeretné elérni, hogy általános választásokon válasszák meg a következő hongkongi kormányzót, amikor augusztusban azonban Peking úgy döntött, hogy mindössze 2-3, a központ által jóváhagyott jelölt közül lehet majd választani, a diákok polgári engedetlenségi mozgalmat és bojkottot szerveztek, most pedig blokád alá vonták gyakorlatilag Hongkong belvárosát is.

19:32 政總附近市民舉起手機發出點點光芒 #HongKong #umhk #UmbrellaMovement pic.twitter.com/2PpObtOLNX

— HKDemoNow (@hkdemonow) 2014. október 1.

Az eredetileg középiskolai és egyetemi diákszervezetek szervezésében indult mozgalom, ahogy az várható is volt, szerdán érte el csúcspontját - a rohamrendőröket visszavonták, a Kínai Népköztársaság megalapításának 65. évfordulóján upedig a diákok mellett idősek is megjelentek, egyes számítások szerint százezres nagyságrendű tömegek vonultak az elbarikádozott terekre.

Hiába csatlakoztak azonban egyes becslések szerint százezrek a tüntetéshez, az ünnepnap valójában nem hozott változást a kormányzat és a tüntetők szembenállásában - a tüntetőktől függetlenül a kormány megtartotta a maga ünnepségeit, amelyek gyakorlatilag zavartalanul le is zajlottak, mindössze a zászlófelvonást zavarták meg a rendezvénynek hátat fordító diákok, a kormányzó beszédekor pedig egy tanácsos sárga esernyővel jelent meg, hogy így demonstráljon a diákokat gumibotoztató és könnygázzal megtámadó hatalmi hozzáállás ellen.

A hongkongi tüntetéseknek az elmúlt napokban ugyanis két fő jelképe lett: a tüntetők által viselt sárga szalag, illetve az esernyő, amely eredetileg azért volt a diákoknál, hogy a hőség, vagy esetleg az eső ellen védekezzenek, de végül a könnygáz ellen tartották maguk elé. Szerdára a demokratikus lépéseket követelő tüntetők által elfoglalt belvárosban as tüntetők "emlékműveként" egy esernyőkből épült fát is felépítettek, a Facebookon pedig egy művész a tüntetések logójára írt ki egyfajta online pályázatot.

AFP / Alex Oleg

Második Tienanmen tér?

Bár a nyugati média rendszeresen párhuzamot von az 1989-es Tienanmen téri tüntetésekkel, a hongkongi tüntetők kevésbé utalnak a 25 éve történtekre annak ellenére, hogy azóta ez az első komolyabb demokratikus követelésekkel előálló, nagy tömegeket is megmozgató megmozdulás a Kínai Népköztársaságban és valóban, a tüntetés módszereiben is sokban emlékeztet a pekingi diákok megmozdulásaira.

1989-ben szintén a diákok kezdték a tüntetéseket bojkottokkal, majd végül demokratikus felvetésekkel álltak elő és gyakorlatilag elfoglalták a Tienanmen teret, ahol egy önálló kis sátortábort építettek fel maguknak, míg Peking lakossága hordta nekik az élelmet és a vizet. A hongkongi tüntetők szintén ülősztrájkokkal, illetve különböző területek elfoglalásával és blokád alá vonásával próbálnak nyomást gyakorolni a hatalomra, a Twitteren azonban rendszeresen kérnek élelmet, takarókat vagy vizet a különböző pontokra, a város egyes pontjai pedig egyfajta szabadegyetemmé alakultak, ahol "mobil demokrácia órán" lehet részt venni.

コーズウェイベイでの民主教室 #香港デモ #umhk #HongKong pic.twitter.com/6Nsx3F2GCP

— HKDemoNow (@hkdemonow) 2014. október 1.

Míg a Tienanmen téri tüntetések végül a vérbe fojtásukról híresültek el, Kína pedig azóta is mindent cenzúráz még az interneten is, ami emlékeztethetne az egykori eseményekre, Hongkongban a kormányzat a rohamrendőrök bevetésén túl egyelőre nem határozta el magát. Sőt, az optimistább vélemények szerint Peking ez esetben nem is fog erőszakkal beavatkozni, mert Hongkong nem Tibet és nem is Kína központi területe, hanem egy Különleges Közigazgatású Terület, ahol a rendőrség ugyan le szokta tartóztatni az ellenzéki aktivistákat, de a még a brit gyarmati rendszerből örökölt igazságszolgáltatás végül rendre szabadon engedi őket.

Ennek ellenére kérdés, hogy a demonstráció végül milyen eredménnyel zárul majd, és hogy sikerül-e elérnie a célját, esetleg a kormányzati épületek elfoglalása után a már szintén kilátásba helyezett álalános sztrájkkal nyomást gyakorolni Pekingre, de a legoptimistább forgatókönyv szerint is legfeljebb a tárgyalásokat lehetne elérnie a tüntetőknek, Kína pedig továbbra sem változtatna érdemi stratégiáján.

AFP / Annabel Symington

A kínai párhuzamos valóság

A kínai kormány ugyanis kétségbeesetten ragaszkodik a párhuzamos valóságához: az angol nyelvű kormánypárti Global Times oldalán megjelentett szerkesztőségi vélemények pont olyan hangnemben fogalmazódtak, mint amilyenben 1989-ben a mészárlás előtt nyilatkoztak egyes pártvezetők - a tüntetőket szélsőségesnek, radikálisoknak nevezik, a résztvevő diákokat pedig úgy tüntetik fel, mint akiket manipuláltak a szélsőséges ellenzékiek, éás ezért nem látják be, hogy milyen gazdasági és eszmei károkat okoznak Hongkongnak és Kínának. A diákokkal szemben alkalmazott erőszakról pedig a cikkek mindössze annyit jegyeznek meg, hogy "úgy tűnik senki nem figyelt arra, hogy a tüntetők mit csináltak az összecsapások során".

Míg Hongkongban százezrek vonulnak az utcákra és barikádozzák el a belvárost, addig Kína központi területein, az anyaországban a pekingi vezetés továbbra is szorosan fogja a gyeplőt, ott továbbra sincs lehetőség még csak szimpátiatüntetésre sem. A Chinese Human Rights Defenders (Kínai Emberi Jogok Védelmezői) szervezet szerdán egy sor olyan esetről számolt be, amelyek során a Hongkonggal szimpatizáló aktivistákat tartóztattak le Kínában - többségük mindössze online fejezte ki a szolidaritását a hongkongi tüntetőkkel egy-egy képpel, vagy bejegyzéssel, a szervezet szerint mindössze Guangzsuban mert körülbelül 20 ember összegyűlni egay parkban, de mindannyiukat letartóztatták, Sanghajban pedig még azelőtt letartóztatták a szerdára demonstrációt szervező egyik aktivistát, hogy elmehetett volna otthonról.

AFP / Philippe Lopez

Miközben Kína nem akar engedni a hongkongi tüntetők követeléseinek, a Fehér Házhoz eljuttatott demokratikus követelésekkel kapcsolatos petícióra az amerikai elnöki hivatal válaszában közölte, közelről figyelik az eseményeket, az Egyesült Államok pedig támogatja a hongkongi alaptörvénnyel összhangban az általános választójogi követeléseket, emellett pedig a nyitott társadalmat, a jogállamiságot és a lehető legnagyobb fokú autonómiát tartják a legjobbnak Hongkong jövője szempontjából.