Németországban a mecklenburg-elő-pomerániai és a berlini tartományi választásokon elért siker után minden korábbinál magasabbra emelkedett az Alternatíva Németországnak (AfD) a népszerűsége egy pénteken ismertetett felmérés szerint. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt a szavazatok 16 százalékával kerülne be a szövetségi parlamentbe (Bundestag), ha most vasárnap lenne a választás – mutatta ki az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend című felmérése.

A  2013-ban alapított AfD eddigi rekordja 15 százalék volt, május elején mérték. A menekültek és bevándorlók befogadását elutasító, és az EU-hoz, az euróhoz és muzulmán valláshoz is elutasítóan viszonyuló párt országos választói támogatottsága a szeptember elején mért szintet 2 százalékponttal haladja meg.

A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 32 százalékon áll, ami 1 százalékpontos csökkenés. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) támogatottsága is 1 százalékponttal gyengült, így 22 százalékos. A nagykoalíció pártjainak összesített támogatottsága 54 százalék, ismét többségi támogatottságú kormányt alakíthatnának a Bundestagban. A Bundestag ellenzéki oldalán a Baloldal támogatottsága 1 százalékponttal 8 százalékra csökkent, a Zöldeké 1 százalékponttal 12 százalékra emelkedett. A szövetségi parlamentből 2013-ban kiesett liberális FDP támogatottsága 1 százalékponttal a bejutási küszöb fölé, 6 százalékra emelkedett.

Hasonló tendenciákat jelez a másik országos közszolgálati csatorna, a ZDF ugyancsak pénteken megjelent Politbarometer című felmérése is, amely szerint a CDU/CSU a szeptember elején mért szinthez képest 2 százalékponttal gyengülve 33 százalékon, az SPD változatlanul 22 százalékon áll.

A Baloldal 1 százalékponttal erősödve 10 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága változatlan, 13 százalékos, az FDP 1 százalékponttal gyengülve 5 százalékon áll, az AfD támogatottsága 2 százalékpontos emelkedés után 13 százalékos.

A Politbarometer-felmérés a többi között azt is kimutatta, hogy a választók 54 százaléka jónak tartaná, ha Angela Merkel a 2017-es Bundestag-választáson is a CDU/CSU kancellárjelöltje lenne, 42 százalék pedig ezt nem tartaná jónak. Az AfD szeptember elején a mecklenburg-elő-pomerániai törvényhozási választáson – a CDU-t megelőzve – a szavazatok 21,81 százalékát szerezte meg, az előző héten Berlinben tartott választáson pedig 14,2 százalékos eredménnyel jutott be a tartományi parlamentbe. Az AfD így a 16 tartomány közül már 10-ben rendelkezik képviselettel. Előretörése kihívás a CDU/CSU-nak, amely fennállása óta arra törekszik, hogy tőle jobbra ne vesse meg a lábát számottevő erő.

A CDU Angela Merkel menekültpolitikáját bíráló politikusai között vannak, akik szerint érdemes megfontolni az együttműködést a jobboldal új szereplőjével. A koalíció "talán nem ma vagy holnap" jöhet szóba, de "örökre nem lehet kizárni" – nyilatkozott a napokban Veronika Bellmann Bundestag-képviselő, Angela Merkel egyik leghangosabb párton belüli bírálója.

A CDU vezetése elutasítja az együttműködést. Az AfD "meg akarja osztani társadalmunkat és Németországot, szembefordul a többi között a vallás, a sajtó és a vélemény szabadságával, és kirekeszt embereket csak azért, mert 'mások'" – írta a Die Welt című lapban pénteken megjelent írásában Peter Tauber főtitkár. A politikus a CDU helyzetéről, szerepéről szóló tízpontos kiáltványában hangsúlyozta, hogy a párt nevének rövidítésében a keresztény jelző C betű (christlich) "világos határ" a jobboldal széle felé.