Miután október elején a kolumbiai nép alacsony részvétel mellett elutasította a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC) aláírt békemegállapodást, az erőfeszítéseiért Nobel-békedíjjal kitüntetett Juan Manuel Santos elnök kormányának megbízottja és a gerilla szervezet gőzerővel tárgyalt tovább Havannában egy új, elfogadhatóbb megállapodáson. Ezzel párhuzamosan Santos több mint négy év után leült tárgyalni elődjével Álvaro Uribe-vel (2002-2010), aki a népszavazást megelőző kampányban a béke-megállapodás elfogadása ellen kampányolt, sikerrel.

Kolumbiaiak vesznek részt egy ünnepségen, miután augusztus végén a kormány aláírta a békemegállapodát a FARCcal.

AFP / Jhon Paz

Neki alapvetően (állítása szerint) nem a békével volt problémája, hanem a megállapodás feltételeivel, mely szerinte és a szavazók többsége szerint is túl enyhe volt a FARC-gerillákkal szemben és nem kompenzálta eléggé az ötven éven át tartó konfliktus áldozatait. Uribe egyébként elnöksége idején jelentős amerikai katonai és anyagi támogatással nagyon keményen lépett fel a FARC-kal szemben, és az ő érdeme (részben), hogy a gerillák meggyengültek, így végül elkezdtek tárgyalni a harc feladásáról.

A kolumbiai tárgyalódelegáció vezetője, Humberto de la Calle szerint a most tető alá hozott megállapodásnál a FARC a „falig ment”, és egy csöppel több engedményt se lehet kicsikarni a gerillákból, amennyiben békét szeretnének kötni velük. Az első béke-megállapodáshoz képest szigorodtak a feltételek. A FARC belement abba, hogy a fegyverletételt követő 180 napon belül részletes listát készít a vagyonáról, melyből a konfliktus áldozatait és azok családjait fogják kompenzálni. A gerillák felelősségét vizsgáló bíróságok 10 helyett 15 évig működhetnek, illetve a FARC „utód” politikai párnak az állami támogatását a korábbi tervekkel ellentétben lecsökkentették a többi pártra vonatkozó szabály szerint járó „normális” szintre. Továbbá részletezték, hogy az elítélt FARC-gerillák „elzárása” azt jelenti, hogy mozgásszabadságuk egy „nagyjából falu méretű” területre korlátozzák a bíróság által megszabott időre. Viszont a párt továbbra is automatikusan 5-5 szenátusi és parlamenti képviselő delegálhat 2018-26 közötti periódusban a kolumbiai törvényhozásba. Santos elnök tervei bejelentette, hogy újabb megállapodást csak a parlament két házában fogják jóváhagyni és nem írnak ki róla új népszavazást.

Uribe korábbi elnök azonban ragaszkodik az újabb népszavazáshoz és az új megállapodást is elutasítja. Annak ellenére, hogy több javaslata bekerült a megállapodás feltételei közé és tíz alkalommal is egyeztetett Santos és a megállapodás ellenzői a bukott népszavazás óta, az új (FARC-által is) véglegesnek tekintett megállapodást nem fogadták el a felek közötti „feloldhatatlan ellentétekre” hivatkozva.

Juan Manuel Santos

AFP / Rafael Zarauz

Mindeközben a második legnagyobb gerilla szervezet is béketárgyalásokat kezdett a kolumbiai kormánnyal. Quitóban az ELN (Ejército de Liberación Nacional, Nemzeti Felszabatídó Hadsereg) és kolumbiai kormány között október végén elindult a béketárgyalások nyilvános része. Az ELN megígérte, hogy a még fogságban tartott elrabolt személyeket a tárgyalások megkezdéséig elengedik és felhagynak a „védelmi pénzek” szedésével, mely bevételi forrást az utóbbi években már részben felváltott a drogkereskedelemből és –termelésből származó jövedelem. Amennyiben az ELN-nel is meg tudna állapodni a kormány a FARC mellett, úgy gyakorlatilag már csak kisebb drogcsempész bandák és pár paramilitáris csoport maradna az országban, mely veszélyeztetné az ország békéjét, ez pedig hatalmas előrelépés lenne Kolumbiának.

A békére a legnagyobb veszélyt azonban az jelenti, ha Santos második terminusának lejárta után (2018-ban) olyan elnök és kormány kerül hatalomra, mely ellenzi az addigra már életbe lépett megállapodást, és esetleg felül kívánja utólag vizsgálni azt. A másik veszély a polgári lakosság „átállása” a kokain termesztésről más „polgári” árucikkre, ami viszont koránt sem lesz olyan jövedelmező. A másik potenciális veszély, hogy a FARC helyét átveszik kisebb-nagyobb bandák és szervezett bűnözői csoportok, mivel a „termékükre” a világpiaci (különösen amerikai) kereslet nem fog megszűnni.

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.