• korlátozhatják a nem amerikai állampolgárok beutazását Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből-
• azok, akiknek rokonaik vannak az USA-ban, vagy ottani intézményekhez kötődnek, egyelőre mentesülnek.
• 120 napra felfüggeszthető a bevándorlási kérelmek elbírálása
• végső döntés októberben várható

Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság a Fehér Ház kérésére sürgősséggel tárgyalta az elnöki rendeletet, amelyet korábban két alsóbb fokú bíróság felfüggesztett. A testület törvényesnek minősítette a felfüggesztett elnöki rendelet egyes részeit, így azok azonnali hatállyal életbe lépnek. Ez azt jelenti, hogy az amerikai kormányzat korlátozhatja a nem amerikai állampolgárok beutazását Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből.

MTI / EPA / Tannen Maury

A  bíróság megfogalmazása szerint  a döntés azokra a külföldi állampolgárokra vonatkozik,  akik " híján vannak az Egyesült Államokban lévő valamely személy vagy entitás iránti jóhiszeműségnek." A rendelet egészét a bíróság a nyári szünet után, októberben vizsgálja meg. A bírák ugyanakkor érvényben hagyták a rendelet végrehajtását felfüggesztő alsóbb fokú bírósági döntések azon részét, amely lehetővé teszi a rendelet elleni fellebbezést mindazoknak, akiknek az Egyesült Államokban rokonaik élnek, esetleg ottani egyetemeken tanulnak, netán munkahelyük az országban van.

A legfelső bíróság döntése értelmében érvénybe lép az elnöki rendeletnek a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását 120 napra felfüggesztő pontja is.

Donald Trump nem sokkal elnöki beiktatása után hozta nyilvánosságra rendeletét az egyes országokból történő beutazások átmeneti felfüggesztéséről, ám a felháborodás nyomán visszavonta és március 6-án új, módosított rendeletet tett közzé. Ebben hat országból - Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenbő l- érkezők beutazását függesztette fel átmeneti időre, a határellenőrzést szigorító új módszerek kidolgozásáig. Ugyanezen okból 120 napra felfüggesztette a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását is.

Az elnöki rendeletnek március 16-án kellett volna hatályba lépnie, ám Hawaii és Maryland szövetségi államok bírósága az egész országra kiterjedő hatállyal felfüggesztette, s a felfüggesztést két fellebbviteli bíróság később jóvá is hagyta.

Az amerikai elnök  a rendelet kiadásakor és az azt követő vitákban is az Európában elkövetett terrorista merényletekre hivatkozott. "Nem engedjük meg, hogy a terrorizmus a mi partjainkat is elérje" - fogalmazott az elnök. Bírálói szerint viszont a rendelet hátrányosan különböztetett meg muszlim vallásúakat, hiszen a tiltás muszlim többségű államokat érint.

Donald Trump közleményben üdvözölte a bíróság döntését. "A legfelsőbb bíróság egyhangúlag meghozott döntése egyértelmű győzelem nemzetbiztonságunk számára"- fogalmazott az elnök. Hozzátette: "első számú felelőssége" az amerikai nép biztonságának megóvása, s a bírósági döntés éppen ezt teszi számára lehetővé. Hangsúlyozta azt is: különös örömmel tölti el, hogy a bírák egyhangúlag hozták meg döntésüket. 

Közleményt tett közzé a belbiztonsági minisztérium is. A tárca leszögezte: az elnöki rendeletet szakszerűen és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásával hajtják végre, együttműködve a turisztikai iparban dolgozó partnerekkel.

A mostani döntés meghozatalakor - amerikai sajtójelentések szerint - legfelsőbb bíróság három konzervatív tagja kijelentette: a rendelet egészének életbe léptetését megszavazná. A legfelsőbb bíróságon a 49 éves Neil Gorsuch kinevezésével ismét 5:4 arányú többségben vannak a a konzervatív bírák. Napok óta arról folyik a közbeszéd, hogy az egyik bíró visszavonulna, s ezzel  újból  lehetőség teremtődne arra, hogy Donald Trump ismét konzervatív bírót jelöljön.