Eddig szentté avatási pert három kategóriában lehetett indítani a katolikus egyházban.

Az első kategóriába tartoznak a vértanúk, akiket keresztény hitük gyakorlása miatt öltek meg, a második lehetőség, ha valaki kivételesen erényes keresztény életet élt, hősi fokon gyakorolta a keresztény erényeket, illetve a harmadik, kevéssé használt kategóriába tartoznak azok a szentek, akik haláluk után hosszú évekig szent emberek hírében álltak.

Ferenc pápa most bevezetett egy negyedik lehetőséget is, amelyet olyan személyekre lehet ezentúl alkalmazni, akik buzgó keresztényként élték le az életüket, és mások megmentése érdekében önként vállalták a korai halált.      

Ebbe a kategóriába tartozna például Maximilian (Maksymilian) Kolbe lengyel ferences szerzetes is, aki a második világháború idején az auschwitzi haláltáborban önként jelentkezett egy éhhalálra ítélt, családos fogolytársa helyére, hogy így mentse meg annak életét.

Kolbét az éhségkamrában átélt szenvedések végén a nácik mérgező injekcióval végezték ki. Maximilian Kolbe szentté avatási eljárása 1955-ben kezdődött, és az 1971-es boldoggá avatását követően, 1982-ben honfitársa, II. János Pál pápa avatta szentté.

A Vatikán közlése szerint azoknak a jelölteknek az esetében, akiknek a jövőben az új kategória alapján indulna meg a boldoggá és szentté avatási pere, az eddigi előírásoknak megfelelően szintén szükséges lesz két olyan csoda - rendszerint orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás - tényének megerősítése, amely az ő személyes közbenjárásukra történt.