Gavrilov jelenléte miatt több tízezren tüntettek a parlament előtt, az ülést is megzavaró demonstrálókat végül gumilövedékkel és könnygázzal fékezték meg. A véres összecsapás oka, hogy a grúzok még nem bocsátották meg, hogy 2008-ban Oroszország lerohanta a kaukázusi államot, majd elismerte a Grúziától elszakadni akaró Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét.

Kobahidze lemondása – vagy lemondatása – azt mutatja, hogy nagy a fejetlenség a Grúziát kormányzó Grúz Álom-Demokratikus Grúzia nevű párton belül: a parlamenti elnök ugyanis az incidens idején éppen Azerbajdzsánban tárgyalt, s azonnal elindult Tbiliszibe, amikor értesült a tüntetés elfajulásáról. Bár a tüntetők többsége a rendőrségi fellépés hatására csütörtök este elvonult a parlament épülete elől, a Rusztaveli sugárúton pénteken is jelen voltak a Gavrilov-ellenes demonstrálók, s az ellenzékiek továbbra is követelik a belügyminiszter és a titkosszolgálat vezetőinek a lemondását.

A Gavrilov-incidens azért fajulhatott el ennyire, mert az ellenzék már hosszú ideje azzal vádolja a leggazdagabb grúz üzletember, Bidzina Ivanisvili vezette kormánypártot, hogy közeledik a grúzok többsége által továbbra is megszállónak és az ország legfőbb ellenségének tartott Oroszországhoz. Ebben van is valami: miközben Ivanisvilit ezernyi üzleti szál kötötte, illetve köti Oroszországhoz, a diplomáciai kapcsolataikat egymással felfüggesztő két ország között a közelmúltban felújították a légi összeköttetést, s Tbiliszi elérte, hogy Moszkva beszüntesse a grúz termékek importtilalmát.

Furcsa életrajz

Közben az is kiderült, hogy Gavrilov nem akárki, hiszen úgy vezeti az ortodox keresztények parlamenti közgyűlését, hogy közben a leginkább az ateizmussal kapcsolatba hozott Orosz Kommunista Párt képviselőjeként ül a dumában. És az is figyelemre méltó, hogy korábban üzletemberként – ellenfelei szerint az orosz titkosszolgálatok ügynökeként – valamennyi válságövezetben akkor volt ott, amikor a leghangosabb volt a csatazaj. 2008-ban láthatták Abháziában, de jelen volt a Moldovához tartozó Dnyesztermenti Köztársaság létrehozásakor, valamint a függetlenné váló Koszovóban is. Ugyancsak többször megfordult a háborús Irakban, s állítólag többször járt Iránban is.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Grúz Álom leginkább be nem teljesült álom maradt, mivel a gazdasági helyzet nem javul – e miatt jelentős az elvándorlás – s a megszállt területek ügyében sem történik előrelépés: jelenleg úgy tűnik, Grúziának nincs esélye az ország területének húsz százalékát kitevő Abházia és Dél-Oszétia visszaszerzésére. S amíg nem rendeződik a két körzet ügye, Tbiliszinek nincs sok esélye a NATO- és EU-tagság megszerzésére sem.

Orosz machinációk

Abháziában és Dél-Oszétiában közvetlenül a Szovjetunió 1991-es széthullása után már megjelentek az elszakadási mozgalmak, s Oroszország mindvégig támogatta ezeket a törekvéseket. Részben azzal, hogy tömegesen adott orosz állampolgárságot az abházoknak és oszétoknak, majd 2008-ban – amikor Tbiliszi megpróbálta visszafoglalni a két körzetet – azzal indokolta a harcokba való beleavatkozását, hogy meg kell védenie az orosz állampolgárokat.

A 2008. augusztusi rövid háborúban az orosz hadsereg több Abházián és Dél-Oszétián túli grúz várost is elfoglalt, ám ezekről a területekről azóta kivonták az orosz katonákat. Abháziában és Dél-Oszétiában azonban továbbra is komoly erőkkel van jelen az orosz hadsereg.

Még nincs vége

A valószínűleg még hosszú ideig elhúzódó belviszály láttán újra aktivizálta magát az örökmozgó volt grúz államfő, Mihail Szaakasvili, aki egyébként pont a Grúz Álom győzelme után volt kénytelen látványos gyorsasággal elhagyni hazáját. Az ukrán állampolgárságát a napokban visszakapó Szaakasvili felszólította a rendőröket, ne teljesítsék Ivanisvili parancsait, és álljanak át a tüntetők oldalára.

Moszkvában oroszellenes provokációnak nevezték a csütörtöki tbiliszi összecsapást, és azt hangsúlyozzák, az oroszgyűlölő erők tomboltak a parlamentnél. Egyben elfogadhatatlannak nevezték, hogy fizikai erőszakot alkalmaztak az orosz állampolgárok ellen, akiket végül ki kellett menekíteni a törvényhozás épületéből.