Magyarország különös tisztelettel van azok iránt, akik nemzetük érdekét helyezik az első helyre, és áldozatokat is készek hozni érte, mondta Szijjártó Péter Aung Szan Szú Kji mianmari vezetőnek, amikor Budapesten járt. A Nobel-békedíjas mianmari politikus tétlenül nézte, ahogy két évvel ezelőtt, 2017 augusztusának végén hadserege 740 ezer embert üldözött át Bangladesbe, 10 ezer embert meggyilkolt. Felelősségre vonás a mai napig nem történt, az érintett katonai vezetők a helyükön vannak, emlékeztet az Amnesty International jogvédő civil szervezet.

A visszatérésre 2017 novemberében tervet jelentett be a két érintett ország, Mianmar és Banglades, de az Amnesty szerint nem érettek meg a feltételek erre, a visszatérés veszélyes a rohingyákra, miután aláírták a hazatelepítésről szóló megállapodást, a bangladesi és mianmari kormány több alkalommal is bejelentette, hogy elkezdi visszaküldeni a rohingya menekülteket. Egy évvel később a nemzetközi felháborodás hatására elhalasztották annak végrehajtását.

Rohingya-menekülttábor a monszun idején

Unicef

Arakán állam továbbra sem biztonságos, az ENSZ vélelmezése szerinti emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit nem vonták felelősségre. 2019 májusában is újabb atrocitásokra került sor az államban. Ekkor a mianmari hadsereg újabb katonai műveletekbe kezdett Arakán állam területén megtorlásul, hogy az Arakán Hadsereg több támadást intézett rendőrségi épületek ellen. A megtorlás során tárgyalás nélkül végeztek ki embereket, öltek és sebesítettek meg civileket, önkényesen tartóztattak le, kínoztak meg és bántalmaztak másokat, többeket pedig elraboltak. A cselekmények egy része háborús bűncselekménynek minősül.

“Komoly félelem alakult ki a bangladesi menekülttáborokban, amikor Banglades és Mianmar nemrég ismét meglebegtette, hogy több ezer rohingyát vinnének vissza Mianmarba. A gyilkosságok, szexuális erőszak és felgyújtott falvak emléke még mindig kísérti a rohingya menekülteket. A mianmari hadsereg semmivel sem lett gyengébb vagy kevésbé kegyetlen az elmúlt időszakban, ezért továbbra sem lenne biztonságos senkinek visszatérnie Arakán államba – mondta Nicholas Bequelin, az Amnesty International kelet és dél-kelet ázsiai regionális igazgatója. – Arakán állam az ottmaradó rohingyák számára egy szabadtéri börtön. A mianmari hatóságok az égvilágon semmit sem tettek, hogy javítsanak a helyzetükön, sőt tovább folytatják az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetését. Az ország nemzetközi támogatóinak, köztük a regionális kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy nem járulnak hozzá további bűncseleményekhez. Nyomást kell gyakorolniuk a mianmari kormányra, hogy ismerjék el a rohingyák jogait, kapjanak például állampolgárságot."

Aung Szan Szú Kji és Orbán Viktor

Miniszterelnöki Sajtóiroda

Mianmar és Banglades sem biztosítja az alapvető emberi jogokat a menekülttáborokban élő rohingyáknak. Mianmarban több százezer ember él egy apartheid rezsim elnyomása alatt, táborokban és “börtönfalvakban” összezsúfolva, nem mozoghatnak szabadon, és alig férnek hozzá az oktatáshoz és az egészségügyhöz. A katonaság totális ellenőrzése alatt tartja Arakán államot, ami azt jelent, hogy azok helyzetének monitorozása, akik visszatérnének, szinte lehetetlen lenne. Az elmúlt két hónapban a hatóságok az állam és északi és középső részén felszámolták a telekommunikációt, ezzel a korábbinál is jobban elvágva ezeket a területeket a külvilágtól.

2018 júniusában az Amnesty jelentése megnevezett 13 olyan magasrangú katonai vezetőt – köztük a hadsereg vezetőjét, Min Aung Hlaing tábornokot – akik a gyanú szerint emberiesség elleni bűncselekményt követtek el. Az EU a 13 megnevezett személyből 11 emberrel szemben vezetett be célzott szankciókat.