„Az USA-tól kapott dokumentumban nem kaptunk pozitív választ a legfontosabb felvetésre. A fő kérdés az, hogy a NATO folytatja-e a keleti irányú terjeszkedést és hogy telepít-e olyan támadó fegyvereket, amelyek fenyegetik Oroszország területét” – közölte csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin államfő dönti el, hogy Oroszország milyen lépéseket tesz az amerikai válasz átvétele után.

A Kreml csütörtökön jelentette be, nem fog sietni az amerikai válaszra adott reakciókkal. „Egyértelmű, hogy meglátásainkat nem vették figyelembe, az amerikai külügyminiszter és a NATO-főtitkár is világosan közölte, nem osztják legfőbb aggályainkat. Nincs sok okunk az optimizmusra, de nem fogunk sietni az értékeléssel” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, Kreml-szóvivő.

Közben egy magas rangú orosz külügyi illetékes, Vlagyimir Jermakov szerint súlyos, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos válság várható az USA és Oroszország között. „Oroszország értesülései szerint az USA rövid- és közepes hatótávolságú rakétákat kíván telepíteni Európába és a válságot csak önfegyelemmel és kiszámíthatósággal lehet megelőzni” – idézte az illetékest a TASZSZ orosz hírügynökség.

Orosz tankok hadgyakorlatra igyekeznek az oroszországi Don menti Rosztovba 2022. január 26-án

AFP

Harcias üzenetek

A Pervij Kanal nevű állami csatorna állomás óránként ismerteti Szergej Lavrov azon parlamenti felszólalását, amelyben a külügyminiszter azt hangsúlyozta, úgy látja, hogy a nyugati országok teljesen beleélték magukat a háborús uszítás hangulatába. „Mi soha nem támadtunk meg senkit, mindig mi voltunk azok, akik agresszió áldozatává váltunk. És mindenki, aki megtámadott minket, meg is kapta, amit érdemelt” – mondta Lavrov, nagy valószínűséggel elfeledve hogyan történt meg például a második világháború előtti, Finnországgal vívott téli háború, vagy az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás.

Az orosz médiumok kettős üzenetet ismételgetnek: az egyik fő cél annak bemutatása, hogy Ukrajna készül a támadásra, nem pedig Oroszország, a másik pedig az, hogy a kijevi vezetés a Nyugat bábja és azt teszi, amit az USA és az EU diktál neki.

A Rossija 1 nevű másik közszolgálatinak nevezett adó szerint például Volodimir Zelenszkij ukrán államfő igyekszik megnyugtatni a rémült ukrajnai lakosságot, ám az USA folyamatosan szállítja az újabb és újabb fegyvereket. Megszólalt Dmitrij Medvegyev volt államfő és miniszterelnök is, aki a NATO és az USA játékszerének nevezte Ukrajnát.

A TASZSZ szerint Ukrajna a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területek elleni offenzívára készül, a hírügynökség úgy véli, az is a támadási szándékra utal, hogy hamarosan a térségbe érkeznek az ukrán felső hadvezetés tagjai. A Komszomolszkaja Pravda című lap szerint már meg is kezdődött a háború. „Donyecket körülvették. Horlivkát elvágták a külvilágtól. Az ukrán és amerikai kibertámadók már megkezdték az új háborút” – írta a lap internetes kiadása.

Vlagyimir Putyin orosz elnök lőgyakorlathoz használt plakátja a frontvonal közelében, Zolote mellett, Lugansk régióban 2022. január 21-én

AFP

Mindent vagy semmit

Oroszország a múlt hónapban küldött a NATO-nak és az USA-nak egy szerződéstervezetet, amelyben Moszkva a NATO-bővítés végleges leállítását és az 1997 után felvett új tagállamok területére telepített infrastruktúra és katonaság visszavonását követelte, valamint ahhoz is ragaszkodott, hogy az észak-atlanti katonai szövetség ne telepítsen támadó fegyvereket az orosz határ közelébe. Az amerikai válasz részletei nem ismeretesek, ám az kiderült, hogy a Kreml alapköveteléseit nem fogadta el Joe Biden amerikai elnök, és a Moszkvának küldött dokumentumban Washington további tárgyalást és a kompromisszum keresését javasolta. A megállapodás esélyeit rontja, hogy Moszkva képviselői többször is közölték, az orosz követelések sora nem tekintendő olyan étlapnak, amelyről válogatni lehet.

Az amerikai válasszal egy időben érkezett az a hír, amely szerint az USA ezer-ezer fős NATO-erőt vezényelne az ukrajnai válság által leginkább érintett országokba, köztük Magyarországra is. A tervek szerint ötezer amerikai katona érkezne a térségbe, és eddig Magyarország mellett Románia, Bulgária, és Lengyelország neve merült fel. A CNN beszámolója szerint végleges döntés nem született, ám a katonák készek arra, hogy bármikor elinduljanak Európába. Bár Moszkva erre a bejelentésre még nem válaszolt, biztosra vehető, hogy a Kremlben ezt a Nyugat újabb agresszív lépéseként értékelik majd.

MTI

Marad a tűzszünet

Az viszont kedvező hír, hogy az ukrán válság megoldásáról folyó tárgyalásokon – ahol Oroszország és Ukrajna mellett Franciaország és Németország képviselteti magát – megállapodás született arról, hogy az ukrán hadsereg és a kelet-ukrajnai szakadár erők katonái továbbra is tiszteletben tartják az érvényben lévő tűzszüneti megállapodást. A felek arról is megegyeztek, hogy folytatják a párbeszédet. A nyolcórás találkozón részt vett egyik francia diplomata közölte, hogy a tárgyalásokon ugyan nem az orosz-ukrán határon kialakult válságról volt szó, hanem a kelet-ukrajnai helyzetről, az egyeztetés mindenképpen jó jelnek számít, mivel azt mutatja, hogy az érdekeltek készek diplomáciai megoldást találni a krízisre. A következő megbeszélésre két hét múlva Berlinben kerül sor.

Míg Oroszország elégtelennek minősítette az amerikai választ, az EU üdvözölte Washington készségét a tárgyalások folytatására. „Csak a diplomáciai megoldáskereséssel lehet tartós választ találni az Ukrajnát és Európa többi nemzetét fenyegető válságra. Azt szorgalmazom, hogy Moszkva fogadja el az amerikai javaslatokat. Az EU és az USA egységesen képviseli ezt az álláspontot” – írta Twitter-üzenetében Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai kérdésekben illetékes főképviselője.

I welcome @secblinken’s written response to Russia’s security proposals.

The diplomatic path offers the only lasting solution to the people of Ukraine and the people of Europe.

I urge Russia to take it. The EU and the U.S. are united in our approach.

— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) January 26, 2022

Német „vicc”

Miközben az EU elégedett az USA-val és magával, komoly nézeteltérés alakult ki Ukrajna és Németország között. Az első csörte akkor kezdődött, amikor Berlin közölte, hogy nem küld fegyvert Ukrajnának és nem is engedi át az ország területén a Kijevnek szánt amerikai, brit és egyéb külföldi fegyvereket. A csúcspont viszont akkor jött el, amikor Christine Lambrecht német védelmi miniszter bejelentette, országa ötezer rohamsisakot küld Ukrajnába. „Ez világos jelzése annak, hogy az Önök oldalán állunk” – tette hozzá a tárcavezető. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere – és egykori ökölvívó világbajnok – rövid választ adott: „Ez egy vicc”.

Németországban viszont népszerű a látványos távolmaradás: a legújabb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 59 százaléka úgy véli, Berlinnek nem szabad fegyvereket adnia Ukrajnának. Németország a világ ötödik legnagyobb fegyverexportőre, és az ország nem mindig ennyire finnyás, ha ügyfelet kell választania: az ötmilliárd eurós forgalomból az az Egyiptom is részesül, amely aktív résztvevője a líbiai és jemeni katonai konfliktusoknak.

MTI/EPA/Tim Brakemeier