Az elmúlt hetekben szinte napi szinten érkeznek a hírek az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokról, és már egyáltalán nem csak az Egyesült Államok által nyújtott alkalmi segítségről van szó. A balti államok, a csehek és a lengyelek mellett török hadieszközök is érkeztek már Ukrajnába.

Mielőtt rátérünk, hogy egészen pontosan milyen fegyvereket kapott Kijev, mennyit és ezeket mire tudná használni, gondoljuk végig, milyen következményekkel járhat az ukrán hadsereg tuningolása.

Ukrajna és Oroszország sem most, sem a közeljövőben nem lesz egyenrangú fél. Ehhez felesleges is végigmenni a számokon, a hadieszközök fejlettségén, a hadsereg modernizációján. Ahogyan mondjuk Mexikó sem lesz az Egyesült Államok méltó kihívója, legalábbis belátható időn belül.

Az oroszoknak egyre drágább lesz megfizetni azt, amit meg sem akartak venni

Az Ukrajnába érkező szállítmányok egyre növelik azonban azt az árat, amit Moszkvának fizetnie kell egy esetleges invázió esetén. A fegyverszállítmányok előnye lehet az invázió elodázása, az idő pedig létfontosságú faktor lehet a konfliktusban. Már persze ha Putyin elnök valaha is komolyan gondolta, hogy az orosz csapatok átlépik az ukrán határt.

Ivan Krastev politológus a New York Timesban arról ír, hogy Európában és Ukrajnában is széles körben elfogadott nézet, hogy Putyinnak nem háborúra van szüksége, az orosz elnök inkább a nyugati hatalmak destabilizációjára hajt. Ezt pedig egy elhúzódó, de súlyos következményekkel fenyegető konfliktus révén látja a legbiztosabban elérhetőnek.

Egy Ukrajna ellen indított háború nemcsak rettentő anyagi és katonai megterhelést jelentene Oroszország számára (a súlyos gazdasági szankciók hatásairól nem is beszélve), de legfőbb ellenfelét – ami nem Ukrajna, hanem a NATO – is jelentősen megerősítené. Bár Ukrajna nem NATO-tagállam, de Oroszországon és Belaruszon kívül NATO-tagállamok veszik körbe. A közvetlen közelében kibontakozó fenyegetés hatékony mobilizáló erőt jelentene és összekovácsolná az elmúlt években története egyik legsúlyosabb egzisztenciális válságát élő szövetséget.

Vásárfia

De nézzük, mivel lett gazdagabb az elmúlt hetekben az ukrán hadsereg.

Január 21-én érkezett meg Kijevbe a konfliktus legutolsó felvonásának első komolyabb amerikai segítsége. Az USA 2,7 milliárd dollár értékben küldött fegyvereket, felszerelést és muníciót. Elsősorban Javelin páncéltörő rakétákat, mesterlövészpuskákat, felderítő drónokat, radarrendszereket, éjjelátó készülékeket, kézifegyvereket, lövedékálló mellényeket, valamint az ország kiberháborús eszközkészletét is frissítették. Egy újabb szállítmány keretében hamarosan vállról indítható Stinger légvédelmi rakéták is érkeznek majd.

Ezzel nagyjából egy időben érkezett az ukrán fővárosba az Egyesült Királyság 30 fős elit különítménye, hogy segítséget nyújtsanak az ukrán védelmi erők kiképzésében. A katonai gépeken rajtuk kívül akadt még hely 2000 darab NLAW (Next Generation Light Anti-tank Weapon) páncéltörő rakétának is.

A balti államok az Egyesült Államok engedélyével szintén szállítani fog amerikai gyártmányú hadianyagot. Észtországból a már korábban említett Javelin páncéltörő, Litvániából és Lettországból pedig a már a szintén említett Stinger légvédelmi rakéták érkezhetnek, de ezek számáról és a szállítás időpontjáról még nincs információ.

Csehország 4006 darab 152 milliméteres lövedéket küldött Ukrajnának. Ezek jól jöhetnek ahhoz a 26 darab DANA M2 önjáró löveghez, amit még 2020 végén rendeltek az ukránok szintén Csehországból. A csehek ezenkívül ígéretet tettek arra is, hogy egy orosz invázió esetén vállalják a sebesült ukrán katonák egészségügyi ellátását.

Törökországból további Bayraktar TB2 típusú harci drónok érkeznek (az első darabokat még 2019-ben rendelte Ukrajna), sőt a típus ukrajnai telephelyen zajló gyártásáról is megegyeztek. Egy ilyen drónnal támadtak sikeresen az ukránok egy orosz D-30-as löveget a donbaszi régióban még tavaly októberben.

Legutóbb pedig a lengyel védelmi miniszter jelentette be a Piorun (Villám) hordozható légvédelmi rakétarendszerek, valamint, GROM típusú rövid hatótávolságú légelhárító rakétákat, könnyű mozsárágyúkat és felderítő drónokat szállít Ukrajnának, ezenfelül humanitárius segítséget is nyújtanak a szomszédos országnak.

Németországot hiába noszogatják, egyelőre a németek kizárták fegyverszállítmányok küldését, de 5 millió euró értékben vállalták tábori kórházak létesítését és az infrastruktúrához szükséges képzés biztosítását. 

Kanada január végén már belebegtette egy kézifegyverekből álló szállítmány elindítását, de erről egyelőre még nem született döntés.

Ukrajna bevásárlólistája azonban ennél jóval hosszabb. Szeretnének még helikoptereket és kommunikációs rendszereket kapni az Egyesült Államoktól, NASAMS közepes hatótávolságú, hálózatalapú légvédelmi rakétarendszereket Norvégiától, valamint további közép- és rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket.

NASAMS légvédelmi rendszer

Kongsberg Defence & Aerospace AS

Jó, mire?

Hogy mindez mire lesz elég? Ahogy már korábban írtuk, Ukrajnából így sem válik majd egyenrangú fél. Egy általunk megkérdezett, de névtelenül nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő elmondta, a beszerzett fegyverzet elsősorban védelmi célokra alkalmas. És a beérkező mennyiség is elhanyagolható kapacitás egy háborús helyzetben. A 4000 cseh tüzérségi lőszer például pár nap alatt elfogyhat.

A páncélozott harcijárművek elleni rakéták 1, a vállról indítható légvédelmi rakéták legfeljebb 3–5 kilométer hatótávolságúak. „Ezeknek csak egy konvencionális orosz támadás során lehet érdemben hasznuk.” A tüzérségi harceszközök 20 kilométeres hatótávolsága nagyjából fele az orosz tüzérség kapacitásainak.

„És érdemes megjegyezni, hogy az egyik oldalon egy jól kiképzett, 10 éves haderőmodernizáción átesett hadsereg áll, míg a másik oldalon ez alig 4–5 éve kezdődött, sokkal kevesebb pénzből. A szállítmányok a szolidaritás kinyilvánítása szempontjából fontosak. És ez is több, mint a semmi” – tette hozzá.