Ősszel még csak azt mondta ki a testület, hogy az alkotmánybíróság legitimitásához nincs köze a strasbourgi bíróságnak, most viszont azt is, hogy általában sincs joga értékelni a lengyel bírák kinevezését és az arra javaslatot tevő Országos Bírósági Tanács (OBT) összetételét.

Az Európa Tanács 1950-ben alakult, eddig 47 tagja volt, és az ő intézménye az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Semmi köze az Európai Unióhoz, de ezt a konfliktust bizonyára figyelik az EU-ban is, hiszen ott is az igazságszolgáltatás függetlensége az egyik eljárás tárgya Lengyelországgal szemben.

A lengyel Ab most azt mondta ki, hogy az EJEB félreértelmezi az Emberi Jogok Európai Egyezményének ezt a mondatát: „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja.”

Sok lengyel fellebbviteli bíró ugyanis erre hivatkozva semmisíti meg olyan kollégáinak az ítéleteit, akiket szerinte alkotmányellenesen neveztek ki, mert az OBT többsége 2018 óta politikai kinevezett, és nem a bírói kar által választott delegátus. Most az Ab döntése után az ilyen ítéleteket érvénytelennek minősíthetik, az így ítélkező bírót pedig fegyelmivel sújthatják. Az Ab csütörtöki döntését meghozó tanácsot az a Stanislaw Piotrowicz vezette, aki az 1980-as évek elején ügyészként és kommunista pártvezetőségi tagként ellenzékieket vádolt, viszont 2015 és 2019 között a jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság képviselőjeként ő vezényelte le az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozását, és miután 2019-ben a legjobboldalibb körzetben sem választották újra a parlamentbe, párttársai alkotmánybírót csináltak belőle.

A döntés kínos Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, aki régóta szemben áll az azt kierőltető Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszterrel, és aki az ukrán válságban igen aktívan igyekszik Európa lelkiismeretének szerepét játszani, abban a nyilvánvaló reményben, hogy ez háttérbe szorítja a jogállam leépítése miatti eljárásokat. Kínos egybeesés az is, hogy Oroszország ugyancsak tegnap jelentette be: kilép az Európa Tanácsból, mert „nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa”.

Egyébként Magyarországot is éppen az igazságszolgáltatás kapcsán bírálta a napokban az Európa Tanács, mert a kormány 2016 óta nem hajtja végre a bírói függetlenség erősítését előíró ítéletet.