Szerdán folytatódott a NATO madridi csúcstalálkozója, ahol az észak-atlanti szövetség állam-, illetve kormányfői tárgyalnak két napig. A mai nap komoly bejelentéseket tartogatott, Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy jelentősen megnövelik a katonai jelenlétüket Európában.

Az amerikai elnök bejelentése szerint állandó katonai központot hoznak létre Lengyelországban, növelik a balti államokban és a Romániában állomásozó csapataik létszámát, újabb két F-35-ös repülőszakaszt telepítenek Nagy-Britanniába, 4-ről 6-ra emelik a Spanyolországban állomásozó amerikai hadihajók számát, illetve megerősítik Németország és Olaszország légvédelmi rendszerét.

Az orosz külügyi tárca kapásból reagált a hírre. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, a lépés kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről. Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni, és valamiképp fel lehet tartóztatni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt a madridi ülésen videón keresztül. Az ukrán államfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a már több mint négy hónapja tartó háborúnak nem szabad tovább elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni. Szerinte Ukrajnának modern rakétákra és légvédelmi rendszerekre is szüksége van, hogy megvédje a civil lakosokat az orosz rakétatámadásoktól és bombázásoktól. Az ukrán emellett pénzügyi támogatást is kért a nemzetközi közösségtől.

Az ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megtámadhatja a NATO-tagállamokat. Szerinte "le akarja igázni" Litvániát. Zelenszkij úgy véli, a kérdés az, hogy "ki következik Ukrajna után".

A svéd, illetve finn NATO-csatlakozás vonatkozásában is történt előrelépés. A katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta, a csúcson meghozzuk a döntést, és meghívjuk Svédországot és Finnországot tagnak, ez példátlanul gyors lesz.

Az ukrán védelmi minisztérium este azt közölte, hogy az ukrán és az orosz fél újabb fogolycserét hajtott végre, amelynek keretében visszanyerte szabadságát 144 ukrán, köztük 95 olyan katona, aki a mariupoli Azovsztal acélipari üzemnél esett fogságba. A katonák rossz állapotban, súlyos sebesülésekkel kerültek szabadlábra. "Valamennyien orvosi és pszichológiai ellátásban részesülnek" jelezte az ukrán hírszerzési főigazgatóság.