Ukrajnából mentett oroszlánkölykök érkeztek egy amerikai állatmenhelyre

A háborúban árvaságra jutott négy oroszlánkölyök érkezett meg egy minnesotai állatrezervátumba, amely állandó otthont ígért nekik.

A négy-öt hónapos kölykök, a hím Tarasz és a három nőstény, Sztefania, Leszja és Prada az elmúlt három hetet a lengyelországi Poznan állatkertjében töltötték – közölte egy nemzetközi állatvédő szervezet (International Fund for Animal Welfare), a háborúból állatokat mentő csoportok egyike helyi idő szerint szerdán.

Bombázások és dróntámadások átélése után a kis oroszlánok keddi érkezése hosszú utuk utolsó állomását jelenti.

„Ezek a kölykök rövid életük alatt többet szenvedtek, mint amennyit bármely állatnak el kellene viselnie. Ukrajnai létesítményekben jöttek világra a háború idején, pár hetes korukban árvultak el” – mondta Meredith Whitney, a szervezet egyik vezetője.

Az oroszlánok új otthona a Minneapolistól mintegy 145 kilométerre fekvő Sandstone nagymacska-rezervátumban lesz. A kölyköket egy Lengyelországból az Egyesült Államokba visszainduló repülőgépre tették fel, amelyik kedden szállt le Minneapolisban, innen a rezervátum munkatársai vitték őket új otthonukba. Ott először állatorvosi vizsgálaton vettek részt, majd meleg helyen pihenhettek.

A kölykök két alomból származnak, hármat Odesszából mentettek meg, Prada, a legidősebb egy kijevi tenyésztőnél jött világra. A mentőknek nincs tudomásuk arról, mi történt az anyaállatokkal.

Ukránok milliói vannak áram nélkül

Kilencen haltak meg lakástűzben egy nap alatt.

Rekordösszegű segítséget kér az ENSZ

Az ENSZ csütörtökön rekordösszegű felhívást tett közzé 2023-ra, tekintettel az ukrajnai konfliktus és az éghajlatváltozás hatásai, továbbá az afrikai éhínség veszélye miatt megugró humanitárius szükségletekre.

Az ENSZ humanitárius szervezeteinek jövőre 51,5 milliárd dollárra lesz szükségük, ami 25 százalékos növekedést jelent az ideihez képest. Ezek az alapok lehetővé tennék számukra, hogy fedezzék a 68 országban 230 millió, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő ember megsegítésére irányuló programjaikat. Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője azt mondta, hogy jövőre valósítanák meg a valaha volt legnagyobb humanitárius programot.

Az ENSZ azonban nem tud segíteni minden rászorulón. Jövőre várhatóan világszerte 339 millió embernek lesz szüksége sürgősségi segítségre, szemben a 2022-es 274 millióval.

Griffiths hangsúlyozta, hogy a humanitárius szükségletek, amelyek a Covid–19 világjárvány után tetőztek, sajnos azóta sem csökkentek. Kifejtette, halálos aszályok és árvizek szedik áldozataikat Pakisztántól Afrika szarváig. Az ukrajnai háború Európa egy részét csatatérré változtatta. Világszerte több mint 100 millió ember kényszerül lakóhelye elhagyására. Mindez annak a pusztításnak a tetejébe történik, amelyet a világjárvány a világ legszegényebb emberei számára okozott – tette hozzá.

Az ENSZ felhívása a globális helyzetről fest borús képet. 2022 végére 53 országban legalább 222 millió ember szenvedett akut élelmiszerhiányban. Emellett 37 országban negyvenötmillió embert fenyeget az éhínség.

Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője néhány szükséget szenvedő országot is megnevezett, ezek Afganisztán, Etiópia, Haiti, Szomália és Dél-Szudán.

A közegészségügy is nyomás alatt áll világszerte, hiszen a Covid–19 és a majomhimlő-fertőzés (mpox) továbbra is fennáll, az ebola Ugandában ismét felbukkant, és világszerte több kolerajárvány is kitört, többek között Szíriában és Haitin.

Mindez az éghajlatváltozás hátterében zajlik, amely növeli a kockázatokat és a sebezhetőséget, különösen a szegény országokban. Az ENSZ szerint az évszázad végére a szélsőséges hőség annyi embert ölhet meg, mint a rák.

Megköszönte az ukrán elnök, hogy a német parlament népirtásnak nyilvánította a holodomort

Méltatta a német parlamentet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért a Bundestag elfogadta azt a határozatot, amely népirtásként ismeri el a holodomort, amikor 1932-33-ban ukránok milliói haltak éhen a sztálini Szovjetunióban. Olaf Scholz német kancellár kormánykoalíciójának három pártja – szociáldemokraták (SPD),a zöldek és a liberálisok (FDP) – szerdán fogadta el az indítványt a szövetségi parlamentben.

Kilencven éve, 1932 novemberében Joszif Sztálin szovjet vezető rendőröket küldött ki, hogy lefoglalják az újonnan kollektivizált ukrán gazdaságok összes gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagot is. A következő hónapokban ukránok milliói haltak éhen.

„Ez egy döntés az igazért és az igazságért. Nagyon fontos jelzés a világ sok más országa számára, hogy az orosz revansizmusnak nem sikerül átírnia a történelmet” – jelentette ki az ukrán elnök. Románia, Írország és Moldova már korábban népirtásként ismerte el a holodomort.

Ukrajna szombaton azzal vádolta meg a Kremlt, hogy feleleveníti Sztálin „népirtó” taktikáját. Moszkva viszont tagadja, hogy szándékos népirtó politika okozta volna a történelmi katasztrófát, álláspontja szerint oroszok és más népcsoportok is szenvedtek az éhínség miatt.

Zelenszkij, aki arra kérte Németországot, hogy adjon több fegyvert az orosz támadás elleni védekezéshez, azt mondta, hogy az ukránok jövő generációi hálásak lesznek Scholznak, ha Berlin beleegyezik az amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszerek leszállításába.

Németország azt ígérte, hogy a kérésről tárgyal a szövetségesekkel.

Több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából

Az ukrán–magyar határszakaszon 4883-an léptek be szerdán Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8160-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek az Országos Rendőr-főkapitányság szerint.

A beléptetettek közül a rendőrség 188 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Vonattal szerdán 89 ember, köztük 29 gyerek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.