Vjosa Osmani koszovói elnök határozatlan időre elhalasztotta a december 18-ra tervezett önkormányzati választást Koszovó északi részén a térségben fennálló feszült helyzet miatt – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap vasárnap.

A koszovói elnök azt követően döntött a voksolás elhalasztásáról, hogy a fennálló feszültségek miatt a nemzetközi közösség több képviselője is ezt kérte tőle.

Koszovó északi részén azért tartottak volna előrehozott önkormányzati választást, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai november első hetében úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendőrség kötelékéből, miután a pristinai belügyminiszter felfüggesztette az egyik helyi szerb rendőrségi vezetőt, aki bejelentette, hogy a rendőrség szerb tagjai nem hajtják végre azt az utasítást, amely szerint előbb figyelmeztetniük, majd büntetniük is kell az autósokat, akik nem cserélik le gépkocsijuk rendszámtábláját. A szerb nemzetiségű rendőrök mellett bírák, ügyészek és hivatalnokok is felfüggesztették a munkát.

A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, valamint amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Erre viszont Pristina azért nem hajlandó, mert ezzel nagyobb autonómiát biztosítana az egyébként is csak a belgrádi kormányt elismerő szerbeknek.

A pristinai vezetés viszont úgy döntött, nem vár arra, hogy visszatérjenek hivatalukba a kisebbségi szerbek, az előrehozott polgármester-választás kiírása mellett az üresen maradt rendőri, bírói, ügyészi és hivatalnoki tisztségeket is albánokkal fogják feltölteni – közölte Albin Kurti miniszterelnök. „Nem engedhetjük meg, hogy vákuum keletkezzen a munkavégzésben” – hangsúlyozta.

A legutóbbi feszültségek azt követően alakultak ki, hogy a választás előkészítéseként Pristina a választási bizottság tagjai mellett fegyveres rendőröket is küldött a településekre. Míg a szerbek szerint ez a nemzetközi megállapodások megsértését jelenti, az albánok szerint csak a rend fenntartása érdekében kellett rendőröket küldeni a többségében szerbek lakta településekre.

Szombaton koszovói szerbek százai emeltek barikádokat egy észak-koszovói úton, és ezzel akadályozták a forgalmat két fontos határátkelőnél Szerbiával. Az utóbbi napok feszültségei közepette egy koszovói albán rendőr sérült meg, a helyi szerbeket pedig az háborította fel, hogy a lövöldözéssel gyanúsított szerb nemzetiségű volt rendőrt letartóztattak.

A helyi szerbek képviselői, valamint Belgrád szerint veszélybe került a koszovói szerbek biztonsága, ezért

Szerbia kérni fogja a NATO békefenntartóit, hogy engedjék meg neki, hogy szerb katonákat és rendőröket telepítsen Koszovóba,

bár úgy véli, hogy nincs esélye a kérés jóváhagyására – jelentette be Aleksandar Vucic államfő szombaton este. Azt mondta: a kérést levélben fogja benyújtani a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR parancsnokának.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, míg további körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein, szórványban.