Németh András és Túry Gergely kollégánk Ukrajnából tudósít: az ott élők joggal büszkék arra, hogy az országuk ellenáll az agresszornak, de a gyász mellett érezhető a bizonytalanság is, ráadásul, ha a tavasszal érkező nyugati harckocsikkal nem tudnak átütő ellentámadást indítani, akkor évekig tarthat még a háború. Az orosz oldalon is egyre nő a feszültség: a Kreml számításai nem csak a hadszíntéren nem jöttek be – a dicsőséges kijevi bevonulás tervei helyett ma már az is sikernek számítana, ha a valaha 70 ezres Bahmutot el tudnák foglalni –, a nyugati országok is nagyjából egységesen beálltak Ukrajna mögé, és az európaiak nem lázadtak fel a kormányaik ellen a téli hidegben.

Azt is felidézi a HVG, hogyan élték meg az ukránok tavaly február 24-ét. Rácz Erzsébet egy dokumentumfilm-projektjének részeként készült interjúiban emlékeznek vissza az ukránok arra, hogyan sikerült néhány óra alatt megszervezni az önvédelmi harcot, hogy meghiúsítsák Kijev elfoglalását.

Oroszország kiírta magát Európából – erről is beszélt a hetilapnak Orbán Krisztián. A közgazdász az interjúban arra is kitért, hogy a magyar kormány is beszorult ebben a helyzetben, Orbán Viktor 2018 óta minden világpolitikai kérdésben rosszul olvasta a folyamatokat. Ez pedig nem teszi könnyűvé a kárpátaljai magyarok helyzetét sem – az ő elmúlt egy évükről is ír a lap. A Világ rovat pedig arra tér ki, hogy a nyugati szövetséget összekovácsolta a háború, a jövőben viszont tömbösödést és potenciális új hidegháborút látnak az elemzők.

A Szellem rovatban Szergej Geraszimov, a Harkivi napló szerzője beszél arról, milyen az élet most Harkivban, hogyan élik meg az ottaniak az állandó veszélyt, és mennyire nem lehet hozzászokni az ilyen élethez. István Balog, Ukrajna magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője pedig azt üzeni a lapban: békét csak Ukrajna győzelme hozhat.

Részletek az e heti HVG-ben.

null