Elvitte őket a Hamász a Gázai övezetbe. Az anyósomat, az öt és hároméves lányaimat, és a feleségemet

– mondta Yoni Asher a CNN-nek. Asher egyike azoknak az izraelieknek, akik jelenleg is a rokonaik után kutatnak, miután a Hamász szombaton betört Izraelbe és terroristáik túszként magukkal hurcoltak száznál is több izraeli állampolgárt. „Elvesztettem velük a kapcsolatot – magyarázta a férfi, – a feleségemmel beszéltem telefonon. Azt mondta nekem, hogy a terroristák betörtek a házunkba. Később a telefon megszakadt.

Később sikerült a telefonját megtalálnom a Google-on keresztül. Láttam, hogy Gázában, Khan Younesban van”.

A férfi nem csak a felesége telefonját találta meg. Talált egy olyan felvételt is, amit a Hamász tett közzé, és amin mind a feleségét, mind a lányait azonosítani tudta. Azt egyelőre nem tudni, Izrael hogyan tervezi kiszabadítani azokat az embereket, akiket a terroristák elraboltak.

A Reuters beszélt egy olyan nővel, akinek a fia arról a Negev-sivatagban tartott buliról tűnt el, amit a Hamász terroristái először megrohantak. „Amikor utoljára hallottunk róla, akkor egy autóból telefonált. Azt mondta, menekülni akar és lőnek rá. Mindent megteszek, hogy kiderítsem, mi történt vele” – mondta.

A Negevben bulizók közül többen felhívták a szüleiket, amikor a Hamász rájuk támadt. „Hallottam a lányom telefonján, hogy a támadók arabul beszélnek. Mondtam a gyerekeimnek, hogy maradjanak fekve, arccal a föld felé, közel egymáshoz. Fogják egymás kezét, de ne vegyenek levegőt. Nehéz volt, de majdnem fél órát ott voltam velük a vonalban" – mondta egy fesztiválozó lány édesapja a Euronews beszámolója szerint.

Egy másik lány édesanyja arról beszélt: hazudott a lányának, amikor azt mondta neki, hogy minden rendben lesz és ki fogják őt hozni onnan. „Nem volt más megoldás, nem voltak válaszok. Senkinek nem volt" – mondta. A lánya eltűnt.

A New York Times számolt be Meitav Hadad és testvére, Itamar történetéről. A két testvér a szombati ünnepnapra kikapcsolta a telefonját, így fogalmuk sem volt arról, hogy Izraelbe betört a Hamász. A lövéseket azonban hallották Ofakim városában. Egyikük fegyvert ragadt és kirohant az utcára. Magányos támadóra számított, de egészen mást talált:

géppisztolyokkal és rakétavetővel felfegyverzett palesztin fegyveres csoport volt az utcájukban. Kilométerekre a gázai határtól.

Itamar és Meitav a házukba már nem tudtak visszarohanni. Itamar elbújt, Meitav viszont tüzet nyitott. A terroristák pedig viszonozták. Öt golyó találta el: egy a lábán, három a hátába vágódott, egy pedig a máját fúrta át. A férfi nem halt meg azonnal: ordítva kért segítséget szomszédaitól, ők azonban nem nyitottak neki ajtót. Valahogy visszament a saját házába, ahol testvére és felesége próbálták elszorítani sebeit.

Ofakimben a Haaretz beszámolója szerint a Hamász tagjai először rendőrnek adták ki magukat. Viszont, mivel arabul beszéltek, azonnal lebuktak. A lapnak egy nő azt mondta, hogy a terroristák húsz órán keresztül tartották őt túszként a saját otthonában. Rahel Edri azt mondta, öt férfi tört rájuk, betörték az ablakaikat. Őt és családját felzavarták a ház emeletére, összetörték a telefonjaikat, feltúrták az otthonukat. Pisztolyt szegeztek rájuk.

Rahel, hogy oldja a helyzetet és megpróbálja húzni az időt, viccelődni kezdett a terroristákkal: „Azt mondtam nekik: megtanítalak benneteket héberül, ti pedig minket arabul. Megértettem, hogy ez most élet-halál kérdése.” Őket csak szombat éjjel menekítette ki az IDF egyik különleges alakulata.

Amir Tibon a Nahal Oz kibucban élt családjával. Nahal Oz mindössze néhány száz méterre van a Gázai övezettől. Ez volt az egyik első település, amit a Hamász elért a szombati invázió kezdetekor. A kibuc minden házában kötelező jelleggel óvóhelyeket helyeztek el, az ott élők pedig a New York Timesnak azt mondták, hogy megszokták, hogy néhány hetente be kell szaladniuk ezekbe a minibunkerekbe.

Tibon azonban szombat hajnalban a dörrenésekből tudta, hogy most valami egészen más jön, mint korábban és azonnal biztonságba kell húzódnia a lányaival. A terroristák betörtek a kibucba. Volt, hogy konkrétan a házuk előtt mentek el. „Hallottuk, ahogy beszélnek. Hallottuk, ahogy futnak. Hallottuk, ahogy rálőnek a házunkra, belövik az ablakainkat” – mondta a New York Timesnak.

A 35 éves férfi és családja biztonságban voltak, de fizikailag elzárva a külvilágtól. Online viszont volt kapcsolatuk. A kibucban pedig nem tudott mindenki biztonságba húzódni. Volt, aki a közös Whatsapp-csoportjukban arról írt kétségbeesetten, hogy a terroristák betörtek a házába, sőt, megpróbáltak betörni a saját mini óvóhelyére is.

Amir Tibon újságíró, a Haaretznek dolgozik. Kollégái pedig már szombat hajnalban arról írtak neki, hogy a Hamász emberei behatoltak több kibucba is. Tibonnak szombat reggelig volt internetelérése. Akkor megszakadt.

Amikor vége lesz a háborúnak, valószínűleg az IDF hónapokon keresztül azt fogja vizsgálni, hogy hol rontották el. Hogy hogy fordulhatott elő az szombat hajnalra, hogy terroristák százai jutottak be a határ menti kibucokba. Hogy hol voltak ekkor a saját katonáik.

Arról korábban is írtunk, hogy egyes értesülések szerint voltak olyan izraeliek is, akik saját házuk óvóhelyének fogjaivá váltak órákra, volt, aki egészen vasárnap estig. Amikor Amir Tibon telefonja elnémult, és a 35 éves férfi kapcsolata megszakadt a külvilággal, szülei, Noam és Gali indultak a segítségükre. Tudták: ha ők nem mennek oda, senki nem fog a fiuknak és családjának segíteni. A párnak csak egy pisztolya volt.

Nahal Oz felé azonban az izraeli hatóságok szombat reggelre már ellenőrzőpontokat hoztak létre. A rendőrök pedig rájuk parancsoltak, hogy forduljanak vissza Tel-Aviv felé. „Annyit mondtunk nekik: figyeljetek, a gyerekeink és az unokáink vannak veszélyben. És csak nyomultunk tovább”.

A gázai határ felé látták azokat a fiatalokat, akik a Negev-sivatagban tartott buliról menekültek. Véres volt a ruhájuk. A pár segített néhányuknak, egy közeli iskolába vitték őket. Elmondásuk szerint azonban az út melletti földek tele voltak holttestekkel.

Nahal Ozba pedig szinte lehetetlen volt a bejutás: Noam egy biztonságosabbnak ítélt ponton kitette az autóból Galit, és egy korábban felvett, sebesült katonával mentek tovább. A kibuc előtt azonban ekkor már tűzharc volt az izraeli erők és a Hamász között. Noam a pisztolyával csatlakozott a harchoz.

Mire bejutottak, a kibuc utcáin holttestek hevertek. Mivel a terroristák a már elfoglalt házakban bújtak el, házról házra tisztították meg a települést. Végül eljutottak Amirék házához is. „Hallottuk az apámat, ahogy azt mondja: itt vagyok.”

Közvetítésünket a háborúról ide kattintva tudja követni:

1100 fölött a halottak száma, amerikai állampolgárok is életüket vesztették a konfliktusban - percről percre az izraeli háborúról

A gázai kórházakat elöntötték a sebesültek, miután Izrael a szombati támadást követően megtorló csapásokat intézett a város ellen, Szijjártó Péter közölte, hogy a magyar légierő gépei 215 embert mentettek ki Izrael területéről.