„A Gázai övezetben a polgári közigazgatás és a közrendért viselt felelősség közigazgatási tapasztalattal rendelkező helyiekre fog épülni” – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a háború utáni gázai rendezési tervet bemutatva.

A dokumentum három idősíkot különít el: a háború folytatását ígéri a három izraeli cél eléréséig, amelyek a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet katonai képességeinek felszámolása, a túszok hazatérése, és a Gázai övezetből érkező fenyegetés megszüntetése.

Középtávon Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködésben „déli zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.

A gázai vallási, oktatási és szociális intézményeket deradikalizálnák, vagyis megszüntetnék az ottani szélsőséges nézeteket, lehetőség szerint más arab országok segítségével. Bezárnák, és más segélyszervezetekkel pótolnák az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetét, az UNRWA-t, amelynek Izrael szerint több alkalmazottja részt vett a 2023. október 7-i terrortámadásban. Az övezet újjáépítésében csak olyan államok vehetnének részt, amelyeket Izrael elfogad.

A hosszú távú rendezést két pontban rögzíti a terv, amely szerint Izrael elutasítja a nemzetközi diktátumokat a palesztinokkal való végleges rendezésről, ami csak a felek közti közvetlen és előfeltétel nélküli tárgyalásokkal érhető el. Izrael a dokumentum szerint elutasítja a palesztin állam egyoldalú elismerését, mert ez „jutalom” lenne az október 7-i vérengzésért.