Az ukrán haderőnek nagy számban volna szüksége újabb katonákra, ám a hatóságok nem tudják, hogy szépszerével, vagy erővel próbálják rávenni a bevonulásra a katonaköteleseket – írja a Politico. A szokatlan dilemma az utóbbi megoldás súlyos politikai következményei miatt állt elő, így nem meglepő, hogy az egyébként a harcias és határozott nyilatkozatoktól nem ódzkodó Volodimir Zelenszkij elnök is csupán kényesnek nevezte a témát.

A háború kitörése óta az ukrán hatóságok 9000 esetben indítottak eljárást a bevonulás megtagadása miatt, ám ez meg sem közelíti a behívó elől bujkálók tényleges számát.

A helyzet ugyanakkor lehet, hogy politikailag kényes, ám katonailag viszont sürgető volna, hiszen az ukrán hadvezetésnek most óriási szüksége volna további katonákra, akiket a nagyjából ezer kilométer hosszú frontvonalon bevethet a küszöbönálló új, Harkiv vagy Odessza ellen várt orosz támadás feltartóztatására.

Az ukrán haderő ugyanis nem csak lőszerhiányban, de emberhiányban is szenved, a frontkatonák átlagéletkora 43 év, miközben 650 ezer katonakorú férfi hagyta el az országot az elmúlt két év folyamán.

Maga a rendszer is hibákkal teli, ugyanis eleve a katonakorúaknak kellene megadniuk a tartózkodási helyüket és az adataikat, ha pedig ezt elmulasztják, akkor tulajdonképpen csak egy szúrópróbaszerű rendőrségi igazoltatáskor bukhatnak le. Ilyesmit pedig eltérő intenzitással végeznek a hatóságok az ország különböző területein.

Maga Zelenszkij is arról beszélt tavaly év végén, hogy további félmillió katonára lenne szükségük ahhoz, hogy fel tudják tartóztatni az oroszokat 2024-ben, míg az ukrán parlament hetek óta vitázik egy új mozgósítási törvényen, amely a behívandók alsó korhatárát 27 évről 25-re szállítaná le. Ugyanakkor erről rendelkezett már egy korábbi, különálló törvény még tavaly júliusban, amelyet viszont Zelenszkij nem írt alá, és azóta sem tudni, hogy miért döntött így.

Más kérdés, hogy az új hadkötelezettségi törvénnyel a parlamentnek van más gondja is, például épp a bevonulást megtagadókkal szemben foganatosítandó szankciók területén, azokat ugyanis alkotmányellenesnek tartja a törvényhozók egy része. A retorziók között ott van a magántulajdonhoz való jogok korlátozása, aminek következtében a sorozás alól kibújók autóit lefoglalhatnák, és a bankszámláikat is befagyaszthatnák a hatóságok.

A mozgósítást nagyon népszerűtlen lépésnek tartják az ukrán politikusok, egyikük szerint Zelenszkij ezért is próbál úgy tenni, mintha nem lenne hozzá köze, és igyekszik az ezért való felelősséget a szaktárcákra tolni, amelyek viszont a parlamentre hárították azt tovább, ám a képviselők sem kapkodnak érte különösebben.