Tetszett a cikk?

A PiS a demokrácia elleni támadásról beszél. Ám a bizottság függetlenségét kormányzása idején éppen ő gyengítette.

A lengyel választási bizottság elutasította a volt kormánypárt elszámolását a tavalyi választási kampányról. Az ellenzékbe került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), amelynek a döntés 10,8 millió zloty (csaknem egymilliárd forint) veszteséget okoz.

A szabály az, hogy ha az elszámolás hibás, a kampányköltségek megtérítésére járó összegnek maximum 75%-át vehetik el. Most végül 3,6 millió zloty (kb. 330 millió forint) szabálytalanul elszámolt összeget talált a döntést kényessége miatt hónapok óta halogató Állami Választási Bizottság, és ennek háromszorosát szabta ki büntetésként. Ezután külön döntenek a párt működéséről szóló pénzügyi beszámolóról, és ha azt is elvetik, az a költségvetési támogatás további, még súlyosabb csökkentésével járhat.

A mostani kormány a bizottságnak átadott iratokban bizonyítva látta, hogy elődei a tavaly októberi választások előtt visszaéléseket követtek el. Például az áldozatsegítésre létrehozott Igazságügyi Alapból mintegy 200 millió zlotyt (kb. 1,9 milliárd forintot) költöttek kormánypárti képviselőjelöltek választókerületeinek látványos beruházásaira. Egy állami kutatóintézet közpénzből a kormánypártnak végzett közvélemény-kutatást, a miniszterelnökség egyik részlegén pedig hat állami fizetést húzó köztisztviselő csak a kampányban dolgozott, az állítólagos munkahelyén nem.

Az a vita itthonról is ismerős, hogy ha a kormány saját eredményeit népszerűsíti, az kampánytevékenység-e – a Tusk-kormány szerint sok esetben annak kellett volna tekinteni. Nehezíti a helyzet megítélését az előző kormány idején hozott törvény, amely szerint bármely állampolgár vagy vállalkozás – még állami is – agitálhat jelöltek mellett (például csináltathat és általa bérelt helyekre kitehet akárhány óriásplakátot), ehhez az így támogatott pártnak „semmi köze”, ha nem kötött erről megállapodást. Ezekről a kiadásokról nem kell szólni a párt kampányelszámolásában, tehát azzal nem foglalkozhat a választási bizottság, hogy az illető választópolgár vagy cég milyen pénzt költött az agitációra.   

A PiS szerint a demokrácia alapjai ellen folyik támadás a kormányban ülő bűnözők és hazaárulók részéről, és ezért a bizottság is felelős. Csakhogy a volt kormánypárt most saját csapdájába esett. Az Állami Választási Bizottság ugyanis 2018-ig csak bírákból állt: az Alkotmánybíróság, a Legfelső Bíróság és a Legfelső Közigazgatási Bíróság 3-3 küldöttéből. Ezt változtatta meg hat éve a PiS-többség úgy, hogy a kilenc tag között csak két bíró maradt, hét főt pedig – bár bírói képesítésű jogászok közül – a parlament választ, tehát a mindenkori kormánypártiak. (Sima többséggel, mert náluk semmilyen személyi döntés nem kétharmados.)

Nos, a tavalyi választás után az új szejm öt tagot a kormánykoalíció négy frakciójának jelöltjei közül választott, és két hely jutott a mostani döntésben érintett ellenzéki PiS által javasolt jogászoknak. A frakciók létszámarányát tekintve 4:3 lenne a megfelelő elosztás, de akkor a két bírót figyelembe véve a kormánypártiak nem lennének többségben a kilenc tag között, pedig ehhez ragaszkodtak. Tudták, miért: a mostani büntető döntés 5:4 arányban született, ahogy a kormánypártok elszámolását jóváhagyó korábbi is. Az Állami Választási Bizottságot vezető közigazgatási bíró a csütörtök délutáni sajtótájékoztatón nem győzte hangsúlyozni, hogy ő tartózkodott a szavazástól. Az eddig nem merült fel, hogy térjenek vissza a csak független bírákból álló felálláshoz.

A PiS kamatostul fizettetné ki a most megvont összeget, és közben azzal riogatja híveit, hogy csődbe mehet. Pedig erről nincs szó, az állami támogatás egy része megmarad akkor is, ha tényleg elveszíti a most megállapított összeget, de még az se biztos, hiszen a döntése ellen fellebbezni lehet a Legfelső Bírósághoz. Ott azonban egy olyan, a rendkívüli felülvizsgálatokkal foglalkozó kollégium kezébe kerül az ügy, amely az EU Bírósága – és ennek nyomán a mostani kormány – szerint nem tekinthető törvényes bíróságnak, mert tagjait a 2018 óta politikailag befolyásolt Országos Bírósági Tanács javaslatára nevezték ki. Az új parlament lemondásra szólította fel ez utóbbi testületet, de ez pusztán gesztus volt, eredménnyel nem járt, a törvény megváltoztatását pedig Andrzej Duda köztársasági elnök beígért vétója akadályozná meg.

Így várhatóan az történik majd, hogy a Legfelső Bíróság megváltoztatja az Állami Választási Bizottság döntését, de ezt a kormány és parlamenti többsége nem ismeri el. Tehát folytatódik a lengyel igazságszolgáltatásban a jogi káosz. Azt pedig senki nem tudja megmondani, hogy ebben az esetben végül tényleg elveszik-e a PiS pénzét.

Nyitóképünkön a PiS választási gyűlése 2023 szeptemberében, Wroclawban. Fotó: AFP

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!