Míg a valódi ellenzékiek elmenekültek az országból vagy börtönbe kerültek, a vasárnapi választáson indulók közül hárman egyértelműen Lukasenka emberei.  A negyedik „ellenjelölt” Hanna Kanapatszkaja ugyan azt állítja magáról, ő Lukasenka egyetlen „demokratikus alternatívája” – ám közben a hatalmon lévőkhöz hasonlóan ő is azt állítja, hogy 2020-ban nem történt csalás, és azt is hangsúlyozza, hogy Belaruszban nincs szükség „szélsőséges kezdeményezésekre”. A 2020-as választáson a hivatalos adatok szerint Lukasenka a voksok nyolcvan százalékát kapta meg, akkor Kanapatszkaja 1,7 százalékos támogatást szerzett.

 A 2020-as valódi ellenzéki jelölt, a külföldre menekült Szvetlana Cihanouszkaja – aki a kampány idején börtönbe zárt férje helyett indult – értelmetlen színjátéknak, Lukasenka rituáléjának nevezte a megméretést. Hasonlóan vélekedett Kaja Kallas az EU külpolitikai főképviselője is, aki szerint az történik, hogy az illegitim Lukasenka újra kinevezi magát egy elcsalt választáson. A jelenlegi belorusz vezetéssel az EU-tagok közül csak Magyarország tart fenn élő kapcsolatot.

Lukasenka mindig is közel volt Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz, ám az Ukrajna elleni orosz agresszió 2022-es kezdete óta Belarusz gyakorlatilag orosz megszállás alá került, s az orosz hadsereg  Belarusz felől is támadják Ukrajnát.