szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?

Viszont figyelni kell arra is, hogy Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nincs megfelelő alternatíva nekik, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni – véli az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Világszerte be kellene zárni a vadállatpiacokat, hogy megakadályozzuk a világjárványokat a jövőben, hiszen vélhetően a vuhani állatpiacról és denevérektől indult ki a mostani koronavírus-járvány – nyilatkozta a The Guardiannek az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója. Elizabeth Maruma Mrema szerint ezek az élő és már halott állatokat árusító helyek – mivel a higiéniai viszonyok is igencsak megkérdőjelezhetőek – a fertőzések melegágyaiként szolgálnak. Példaként hozta fel a 2014-es nyugat-afrikai ebola-járványt és a nipah vírust is: bizonyítottan kapcsolat van az élőhelyek pusztítása és a fertőzések között. Emellett a 2003-as SARS-járványt is denevérekre vezették vissza a kutatók.

„Jó lenne, ha betiltanák az élőállat piacokat úgy, mint most Kínában és még más országokban. Viszont figyelnünk kell arra is, hogy különösen Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nem találunk alternatívát erre, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni. Sok faj már így is a kihalás küszöbén van” – tette hozzá.

Jinfeng Zhou, a kínai biodiverzitás megőrzéséért és a zöld fejlődésért alapítvány főtitkára is azt emelte ki, hogy az emberi megbetegedések több mint 70 százaléka a vadállatoktól ered és számos fajt a kihalás szélére sodortunk azzal, hogy megesszük az egyedeit.

Kutyaharapást szőrivel?

A kínai egészégügyi hatóságok nemrég egy új kezelési módot fogadtak el a koronavírusra. Ez nem más, mint a Tan Re Qing, egy ősi kínai gyógyszer. Az érdekesség ebben az, hogy medveepéből, kecskeszarvból és gyógynövényekből készítik, az irónia pedig, hogy vadállatokból készült szerrel kezelnék a vadállatokról „ránk ugró” járványt. Tudományosan egyébként nem bizonyított, hogy a medveepe gyógyítaná a koronavírust.

A medveepéből kinyert savat Kínában és Vietnámban is széles körben használják a májbetegségek és az epekövek feloldására. Bár az ázsiai országban betiltották az állatpiacokat a járvány kitörése után, az egzotikus állatok részeiből nyert gyógyhatásúnak vélt szerek készítését továbbra is folytatják – írta a Sustainability Times, amely szerint miközben Kína kiáll a pandák védelméért, Ázsia-szerte védett medvék tízezreit tartják ketrecben, hogy majd hagyományos szereket készítsenek az epéjükből.

Hasonló helyzetben vannak a tobzoskák, amelyek pikkelyei szintén tradicionális szerek alapanyagát adják: Kína- és Vietnám-szerte óriási a kereslet a keratinra, amelynek nincs bizonyított gyógyászati hatása. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dobos Emese Gazdaság

Felpumpált disznók és fertőzések miatt is tudnunk kell, hogy mit eszünk

Nem is tudjuk, mennyi élelmiszerrel vihetünk be a szervezetünkbe antibiotikumot. Nemcsak az átláthatóságot biztosítja, de kritikus szerepet tölthet be a kitörő járványok, élelmiszerfertőzések és az élelmiszerbiztonság terén is a blockchain alapú nyomon követés, amelyben világszerte élen egy jár egy magyar cég.