Itthon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkban jön létre a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő övezeti rendszer, amely biztosítja, hogy a világhírű erdős puszta egy része valóban érintetlen természeti tájjá alakulhasson. A héten életbe lépő rendelet meghatározza, hogy a védett terület egyes részein milyen típusú tájhasználatra van lehetőség. A nemzetközi szaknyelvben „magterületnek” is nevezett természeti övezetben alapvető cél a háborítatlanság biztosítása, a lehető legkevesebb emberi beavatkozás mellett.

A WWF Magyarország 2012-ben indított kampányt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található Csarna-völgybe tervezett fakitermelés ellen. A civil szervezet akkor hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon hiába hoztak létre nemzeti parkokat a hetvenes évektől kezdve, a valóban érintetlen területek egyelőre hiányoznak. A fakitermelés, a legeltetés, a szántóföldi művelés, bár kisebb-nagyobb korlátozásokkal, de megmaradt a védett területek határain belül is. A ritka és veszélyeztetett fajok – például a hiúz, a fekete gólya vagy a réti sas – túlélése szempontjából ugyanakkor nagy szükség volna a háborítatlan élőhelyekre.

„Nagyra értékeljük az Agrárminisztérium erőfeszítéseit, amelynek eredményeképpen létrejöhetett hazánkban az első olyan nemzeti park, ami megfelel a nemzetközi szakmai kritériumoknak. A szikes puszták és mocsarak mellett az újszentmargitai Tilos-erdő is a természeti övezet részévé vált, így elmondható, hogy elsőként a honfoglaláskori erdőssztyepp táj egy ikonikus darabját adjuk vissza a természetnek – úgy, ahogy elődeink láthatták. A mintegy hat Tihanyi-félszigetnyi háborítatlan területen hagyományos tájhasználat – például legeltetés vagy fakitermelés – nem lesz, de a természetkedvelő turisták a szabályok betartása mellett továbbra is látogathatják” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

„Reméljük, hogy a Hortobágyon megkezdődött előrelépés hamarosan folytatódik a többi nemzeti parkunkban, és hasonló övezetek jönnek létre a Bükk-fennsíkon, Gemencen, az Őrségben és a Kis-Balatonnál. Nagyon várjuk, hogy hazánk legnagyobb érintetlen erdőterülete, >>kárpáti vadonja<<, a Csarna-völgy ugyancsak véglegesen mentesüljön a fakitermeléstől, az ökoturizmus számára is egyedi, vonzó terepet kínálva” – tette hozzá a szakember.