Az Észak-Karolina Állami Egyetem szakemberei meglepő kutatásukkal arra világítottak rá, hogy az úgynevezett szellemerdők is üvegházhatású gázokat juttathatnak a légkörbe – foglalta össze a Fast Company a Biogeochemistry című folyóiratban olvasható tanulmány legfontosabb megállapításait.

A szellemerdők olyan fás területek, melyek mocsarassá váltak például a tengerszint emelkedése vagy az éghajlatváltozás miatt. A jelenség következtében általában sós vízzel mérgezett fák maradnak hátra, amelyek a kutatók szerint szén-dioxidot, illetve metánt bocsátanak ki.

A szakemberek úgy vélik, hogy az elpusztult fák a csöndes “szellentgetéssel” akár 25 százalékkal is növelhetik a régióban képződő üvegházhatású gázokat.

Melinda Martinez, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatók eddig az élő fák törzsére összpontosítottak. Ez az eljárás azonban helytelen szerinte, mert a holt fákat is vizsgálni kell. A kutató úgy tartja, hogy pusztulóban lévő fák egyfajta szívószálként utat engednek a talajban keletkező gázok számára, de úgy, hogy előtte megszűrik azokat. A holt fáknak nincsen lombkoronája, és tápanyagokat sem keringtetnek.

Martinez szerint a probléma nem oldható meg annyival, hogy a már korhadt egyedeket kivágják, mocsaras területeket ráadásul nem csak Észak-Amerikában találni. A kutató ezzel arra utalt, hogy a fák okozta gázkibocsátás nem koncentrálódik egyetlen területre. A szakember hangsúlyozta: a szellemfák általi károsanyag-kibocsátás jó eséllyel kisebb mértékű, de a pontos adatokhoz még további kutatás szükséges.