Az előrejelzések szerint 2050-ig évente 250 ezer ember halálához járul majd hozzá a klímaváltozás, de a század végén már évi 9 millió halálos áldozattal számolnak a pesszimista forgatókönyvek – írja az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) második munkacsoportja jelentése alapján a Másfélfok.hu.

IPCC: Vészesen közeledünk a 3°C-os felmelegedés felé, de még időben vagyunk, hogy változtassunk

Az uniós országok közül Magyarország a leginkább kitett az orosz földgáznak, ám a fosszilis import kiváltása az egész közösségnek fejtörést okoz. Szakértőkkel beszéltünk arról, milyen megoldások lehetségesek, milyen áron.

A jelentés egészségügyre vonatkozó részét Szabó Amanda Imola, meteorológus, éghajlatkutató, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza dolgozta fel a lap számára. Mint írja, a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási események már az elmúlt két évtizedben is több mint félmillió halálesetet okoztak, de a század végére az emberiség 50-75 százaléka életét is veszélyeztethetik majd a változó éghajlati viszonyok. A jelentésben figyelmeztetnek, hogy már jelenleg is 3,3-3,6 milliárd ember él olyan térségekben, amelyek nagyon kitettek éghajlatváltozás hatásainak, és komoly veszélyt jelent életükre, legyen szó akár fizikai, akár mentális egészségükről.

A klímaváltozással jelentette veszélyeket részben a következő tényezők hordozzák:

• egyre nagyobb és újabb területen jelennek meg a fertőzéseket hordozó élőlények, amelyek elősegítik ezek (például a Lyme-kór) elterjedését,
• a melegedés és az áradások gyakoriságának növekedése miatt egyre több helyen jelennek meg nyirkos közegben jobban terjedő betegségek, mint például a kolera,
• az élelmiszer-termelést és -ellátási biztonságot kedvezőtlenül érintő hatások a gyermekek több mint harmadánál vezetnek majd az alultápláltsághoz és fertőzésekhez köthető halálozáshoz,
• a felmelegedés nyomán nőnek a szalmonellafertőzéshez köthető kockázatok, a megbetegedések száma a század végére 50 százalékkal nőhet,
• a légszennyezettség és az intenzívebb és elhúzódó pollenszezon miatt fokozódnak az allergiás tünetek, a parlagfűvel szembeni érzékenység 33 helyett 77 millió embert érinthet,
• az extrém időjárási jelenségek egyre több embert érintenek ugyanazon csoportokat ráadásul gyakrabban, fizikai sérüléseket, otthonaik, vállalkozásaik, sőt akár ő maguk pusztulását is okozva.

Mindezek mélyreható, gyakran hosszú távú hatással lesznek mentális egészségünkre is. A szélsőséges időjárási események közvetlenül, a gazdasági veszteségek, a lakóhelyelhagyás, a kényszermigráció és a verseny a szűkös erőforrásokért pedig közvetetten válthatnak ki

• poszttraumás stressz-szindrómát,
• szorongást,
• kábítószerek használatát,
• depressziót és akár
• öngyilkossági gondolatokat is.

A tavalyi nyugat-európai nyári áradások dokumentáltan okoztak poszttraumatikus stresszzavart, depressziót és szorongást, de az is szorongáshoz vezet, hogy tudjuk, hogy veszély közeleg, de nem történnek lépések, amik ennek enyhítését céloznák.

A szerteágazó kockázatok miatt a WHO keretrendszert dolgozott ki arra, hogy növelni lehessen az egészségügyi rendszerek kapacitását, lehetővé tenni a potenciális kockázatok előrejelzését, a gyors válaszlépéseket és hatékonyabbá az alkalmazkodást az új helyzethez.

A fenntarthatóság javítása és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelése nem csak mérsékli a hatásokat, csökkenti a kitettséget és a sérülékenységet, de hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenség enyhítéséhez is – olvasható a Másfélfok.hu-n.