Készen áll a megállapodás a Türk Tanács aszálymegelőzési intézetének létrehozásáról, amelyet Budapesten fognak megkötni – ezt az üzbég fővárosban, Taskentben jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, miután együttműködési program elindításáról írt alá megállapodást Szardar Umurzakov befektetési és külgazdasági kapcsolatokért felelős üzbég miniszterelnök-helyettessel.

Az egyelőre nem világos, hogy ez a majdani megállapodás jelentőségét tekintve összemérhető lesz-e a tavaly felállított Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központtal.

Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli?

Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek.

Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a tervezett intézetnek lesz dolga abban az országban, amelyet rendszeresen sújtanak szárazságok, és ahol a szovjet időkben, a XX. század második felében a szomszédos Kazahsztánnal közösen gyakorlatilag szétöntözték a világ valaha negyedik legnagyobb tavát, az Aral-tavat tápláló folyók vizét, a tó túlnyomó részének kiszáradását és környékének elsivatagosodását okozva.

Az aszálymegelőzéssel kapcsolatos tapasztalatok azonban itthon is jól jöhetnek, ha csak a már most félsivatagos területnek nyilvánított Homokhátságot vagy az elsivatagosodás felé haladó Alföldet nézzük:

Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé.

Az üzbég–magyar gazdasági együttműködési kormányközi bizottság szerdán immár hetedik alkalommal ülésezett Taskentben. Az ezt követően bejelentett együttműködési program kiterjed a nukleáris energia, a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság, valamint a határvédelem területére is, ami a magyar külügyminiszter szerint mind kitűnő lehetőséget biztosít a magyar cégek számára a közép-ázsiai országban.

A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a magyarok az üzbég nukleáris programba nukleáris oktatással, illetve jó eséllyel a Heller hűtőrendszerrel szállhatnak majd be. A hőerőművek számára víztakarékossági okokból 1957-ben kifejlesztett 1958-ban a Brüsszeli Világkiállításon nagydíjat nyert Heller hűtőrendszert jelenleg az állami MVM-csoporthoz tartozó MVM EGI Zrt. gyártja. Az Üzbegisztánban Szijjártó szavai alapján várható 3-400 millió eurós projekt tényleg kiemelkedő lehetőségnek tűnik, legalábbis annak tükrében, hogy az MVM EGI Zrt. kínai leányvállalata tavaly 16 millió eurós szénerőmű-hűtési projektet nyert el Kína Belső Mongólia tartományában.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy milyen jól jöhetnek Üzbegisztánnak a magyar technológiák, akár a nehezen védhető határ ellenőrzését nézzük – különös tekintettel a közös üzbég–afgán határra –, ahol a magyar déli határon szerzett tapasztalatokkal, akár a vízgazdálkodást, ahol a magyar víztisztítási, vízhálózat-üzemeltetési és -működtetési technológiákkal tehetnek jó szolgálatot a magyar cégek.