Juhász András a 2010-es években még több 10 ezer fős rendezvényeket szervezett, amikor eldöntötte, hogy szeretné mindezt fenntarthatóbbá tenni: „a rendezvények végén térdig jártunk a szemétben, ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy miként lehetne fenntarthatóbb a vendéglátás.” Egy vegyész ismerősével - édesanyja garázsában - kezdett különböző, környezetbarát tisztítószerek fejlesztésével kísérletezni, 2012-re már saját fejlesztésű ipari tisztítószereket állított elő, majd hamarosan saját laboratóriumukban folytatták a munkát. A cég mára harminc munkatársat foglalkoztat, tavaly a cég nettó árbevétele 280 millió forint volt. Az idei cél már 600 millió forint, jövőre pedig az 1,2 milliárdot szeretnék átlépni, és nemrég Gerendai Károly is beszállt a cégbe, 20%-ban résztulajdonossá vált a Bibo Franchise vállalatban.

Az alapanyagok nagy részét csak külföldről tudják beszerezni

"Magyarországon organikus vegyipari alapanyaggyártás nem folyik, ezért a termékeink növényi eredetű alapanyagait a világ különböző, sokszor távoli pontjairól kell beszerezzük." Csak egyetlen alapanyagot szereznek be idehaza, a búzából és kukoricából erjesztett növényi alkoholt, a többit Japánból, Indiából, Dél-Amerikából, Svájból, Hollandiából és Spanyolországból hozzák be.

Fazekas István

Amikor 2011-ben Juhász András elkezdte a fejlesztést, még csupán 1-2 olyan alapanyagot gyártottak a nagy nemzetközi vegyipari alapanyaggyártó cégek, amelyekkel megkezdhették a termékek fejlesztését, mivel a klasszikus, szintetikus alapanyagokból előállított, a környezetben nem lebomló tisztítószerek leváltására magas hatásfokú, és növényi alapanyagokból előállított alternatívát kerestek. Ezek a termékek ugyanis a felhasználással, mosogatással vagy egy felmosással a szennyvízcsatornán vagy emésztőn keresztül szinte egyenesen jutnak élővizeinkbe vagy a talajvízbe.

Bár felmerülhet a kérdés, hogy nem lenne-e még fenntarthatóbb, ha ecetet és szódabikarbónát használnának fel, Juhász András tisztázta, hogy ezek az élelmiszeripari alapanyagok nem kifejezetten tisztításra valók. "Az ecetnek például a kémhatása miatt van tisztító hatása, de ezek az anyagok nem kellően hatékonyak az indusztriális és HACCP környezetben, emellett sok árnyoldaluk is van. Mi professzionális ipari tisztítószereket és gyártunk olyan vendéglátóipari felhasználók részére, ahol folyamatosan takarítanak.”

A tisztítószereket egy melegvizes emulgeációs módszerrel keverik össze: az alapanyagokat a magas hőmérsékletű vizes alaphoz adagolják. Jelenleg a 750 ezer literes havi termelőkapacitásuk egynegyedét használják ki. „Sok melegvizet használunk fel: állandóan 2000 liternyi 55-75 Celsius-fokos meleg vizet tartunk készenlétben, ahhoz, hogy a 2-3000 literes keverőtartályokat meg tudjuk tölteni a gyártáshoz.”

Fazekas István

A dunakeszi gyárban a melegvizet és a gyártelep fűtését napkollektorparkkal biztosítják, a termékeket elektromos autókkal szállítják ki, ezek töltésére is elég a megtermelt napenergia.

Bioműanyagot gyártanak kukoricából, ásványi anyagokból, mezőgazdasági hulladékból

Éves szinten 100 tonna alapanyagot használ fel a csomagolóanyagok gyártásához a Bibo, ennek is a csökkentésére törekszenek: „Míg egy klasszikus műanyag, polietliénből készült palack 400 éven át degradálódik, vagyis bomlik le, és folyamatosan veszélyes, addig a saját fejlesztésű biopolimer/bioműanyagból készült csomagolásainkat megújuló, mezőgazdasági forrásból, így például búzából, kukorica vagy leginkább mezőgazdasági melléktermékből lehet létrehozni, ráadásul lebontható, komposztálható.”

Fazekas István

„A biopolimer korábban is létezett, nekünk azt a problémát kellett megoldani, hogy ebből az alapanyagból, a hagyományos palackgyártó gépekkel, a műanyaghoz hasonló fizikai tulajdonságú, akár élelmiszerek tárolására is alkalmas tárolóeszközt gyártsunk. Hosszú évekbe telt, míg elértük, hogy olyan flakont tudunk gyártani a környezetbarát tisztítóeszközeinknek, melynek a kupakja és a címkéje is teljesen környezetbarát és lebomló” – mondta el Juhász András.

Újrahasznosítják a hulladékot, és visszagyűjtik majd utántöltik az üres palackokat

A vegyipari alapanyagok csomagolása is nagy szennyező lehetne. Juhász András arról beszélt, ez ellen úgy tesznek, hogy a beérkező hordókat nagyrészt visszaküldik az alapanyag-beszállítóknak, akik ezt újra tudják tölteni. „A maradék tartályokat, amit nem tudunk visszaküldeni, félbevágjuk, kifordítva magaságyásos kertészetet üzemeltetünk bennük: luffatököt termesztünk, amit alternatív mosogatószivacsként értékesítünk. Azokból a hordókból, amelyeket nem tudunk így felhasználni, tisztítás és darálás után újra műanyag granulátum lesz, amiből a hulladékzsákjaink készülnek.”

Fazekas István

A késztermékek csomagolását is újrahasznosítják: a Bibo és a Cleaneco az általa forgalmazott csomagolóanyagok nagyjából felét visszagyűjti, az ipari partnerek számára elindították a zero waste programot. „Minden számlához csatolunk egy hulladékgyűjtő zsákot, amibe a kiürült palackokat, kannákat a felhasználók össze tudják gyűjteni. Amikor a termékeket kiszállítjuk a partnereinknek, a göngyöleget összegyűjtjük és visszahozzuk. Ezzel a kiadott termékek több mint 50%-a érkezik vissza, ami nagyon kedvező ahhoz képest, hogy a norvég, svéd visszagyűjtési arány 10-12%-os.” A visszagyűjtött palackokat egy speciális gőztisztító rendszerrel tisztítják meg, a gyártósoron először ezeket töltik meg, majd ha ez nem elég, akkor nyúlnak új palackokhoz.

Környezeti lábnyommentes fesztivált szerveznének

Amikor kitört a koronavírus-járvány, és leállt a piac, az étterem- és szállodaüzemeltetőkhöz hasonlóan a Bibo is nehéz helyzetbe került. Juhász András ekkor döntött úgy, hogy a professzionális felhasználásra készült ökotisztítószereik mellett háztartási termékcsalád fejlesztésébe is belekezd.

Fazekas István

„A felesleges kis-, és nagykereskedelmi szereplőket kiiktatjuk, és gyártóként közvetlenül látjuk el a vásárlókat.” Az ipari üzletágban közvetlenül szállítanak a felhasználóknak, a háztartási termékek esetében egy kereskedővel dolgoznak együtt, akinél a polcon megjelenik a termék.

Juhász András célja, hogy a bioműanyag üzletágban minden létező klasszikus műanyagra tudjon alternatívát kínálni, így például a fesztiválokon használt evőeszközökre, szívószálakra és egyéb használati kellékekre is. Fontosnak látja azonban azt is, hogy ne a felhasználónak kelljen megfizetnie a környezetvédelem árát. „A környezetkímélő termékek gyártásának gazdaságilag is fenntarthatónak kell lennie, máskülönben nem lehet a terméket a körforgásos rendszerbe elhelyezni anélkül, hogy az extra költséget ne a felhasználó fizesse meg.” Például egy fesztiválon használt késen vagy villán 2-3 forint különbség is számít.

„Azon is dolgozunk, hogy egy környezetilábnyom-mentes fesztivált hogyan tudunk megszervezni, ahol az organikus hulladékgyűjtőinkben gyűjthetik a vendégek a lebomló egyszerhasználatos termékeinket, melyeket elszállítás után a lakossági zöldhulladékkal együtt komposztálhatunk el.”

Fazekas István

Az indusztriális komposztálás abban különbözik a háztartási komposztálástól, hogy folyamatosan olyan körülményeket tudnak biztosítani, mint állandó páratartalom és 55 fok feletti hőmérséklet. Ezzel szemben a háztartási komposztban a körülmények változóak. A cég következő célja, hogy a jelenleg indusztriálisan komposztálható palackokat a háztartásokban akár az otthonukban tudják komposztálni, ehhez szeretnének technológiát biztosítani.

Utántöltő állomások és nyitás a nyugat-európai piac felé

A közeljövőben az újratöltő állomásokat első körben a Bibo franchise boltokba telepítik, ezekben kilencféle terméket tudnak a háztartási felhasználók már most is után tölteni. A vállalat célja azonban az, hogy minden kereskedelmi partnernél, összesen 300 utántöltő állomást létesítsenek a jövő év végéig.

A cég termékei jelenleg az összes zöld nagykereskedőnél, országszerte 400 helyszínen kaphatóak. „Emellett az elmúlt fél évben a shop-in-shop rendszer (blokkosított értékesítés) hat Müller drogériában kapott helyet, ami olyan sikeres volt, hogy az összes magyarországi Müller drogériában mind a hatvanféle Bibo termék megjelenik hamarosan.” „Sőt, előkészülünk a cseh és horvát piacra való nyitásra, ezután jöhet Ausztria és Németország.” A nyugat-európai nyitáshoz a gyártói tanúsítványok megszerzésén dolgoznak, ami biztosítékot ad arról, hogy bioalapanyagokból, ellenőrzött gazdálkodásból származnak a termékek.