A Debreceni Egyetemen nincs helye „aktuálpolitikai kérdések megvitatásának” – a Szabad Európa értesülései szerint ezzel az indoklással tiltották le az intézmény korábbi rektorának szemináriumát, amelynek témája az lett volna, hogy megéri-e Magyarországnak, ha akkumulátor-nagyhatalom lesz.

Fábián István vegyészprofesszor és korábbi rektor a lap szerint április 11-én, azaz jövő kedden foglalkozott volna az akkugyár-kérdéssel, csakhogy a Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) dékánja megtiltotta az esemény megrendezését.

Magyarország szó szerint hatalmas árat fizet azért, hogy a multik akkunagyhatalommá tegyék

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások - a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

Kun egy héttel az esemény előtt írt levelet a Kémiai Intézet igazgatójának, Várnagy Katalinnak, amiben arra hivatkozott, hogy a Debreceni Egyetem hatályos működési rendje szerint sem az egyetem szakmai fórumai, sem infrastruktúrája nem használható aktuálpolitikai kérdések megvitatására.

Fábián erre a Kémiai Intézet munkatársainak küldött körlevélben reagált, azt írta:

Mély megdöbbenéssel és felháborodással értesültem a letűnt idők keserű hangulatát és gyakorlatát idéző döntésről, amit a dékán az előadásom tartalmának ismerete nélkül hozott meg.”

A korábbi rektor szerint egyáltalán nem politikai tartalmú előadással készült. Azt is leszögezte, hogy a téma komoly társadalmi és politikai viták középpontjában áll, amelyekben minden oldalról előfordul a szakmaiatlanság és a félrevezetés, ezért

a szakterülethez értő értelmiség kiemelt kötelessége, hogy szakmai szempontok alapján értékelje a helyzetet, és tájékoztassa a közvéleményt.

Fábián arra is kitért a válaszlevelében, hogy ugyanezzel a címmel már tartott előadást március 24-én a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság ülésén, amelyből sejthette volna a dékán, hogy szakmai, nem pedig politikai előadásról van szó.

Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban

Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.

A Szabad Európa cikke megjegyzi, hogy Fábián legutóbb március 31-én Mikepércsen tartott előadást a témában, egy olyan rendezvényen, ahol ott volt Tímár Zoltán, Mikepécs fideszes polgármestere, Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár, Éltető Andrea közgazdász, és Balogh Richárd agrármérnök.

Fábián Mikepécsen többek között arról beszélt, hogy számos tisztázatlan kérdés van még az üzem vízfelhasználásával és áramellátásával kapcsolatban, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy ő még nem látott teljesen zárt vegyi üzemet.

Bár a Debreceni Egyetem most arra hivatkozik, hogy nem ad teret aktuálpolitikai témáknak, de ez valamiért nem mertül fel akkor, amikor március 2-án Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter A háború és a szankciók hatása a gazdasági folyamatokra címmel tartott ott előadást a hallgatóknak.

A debreceni akkugyár ügyéről itt olvashatnak részletesen:

Debreceni polgármester: „félrevezető, hamis, fals" információk jelentek meg a sajtóban az akkugyárról

Papp László szerint előbb ezeket kell helyretenni, amúgy meg a városvezetésnek mindig is fontos volt az emberek véleménye. „A debreceni akkumulátorgyár kérdésében szakmai vitának kellene zajlania, de most egyértelműen átpolitizált párbeszéd folyik. Jelenleg politikai preferenciák alapján ítélik meg az emberek az akkumulátorgyárat" - mondta Debrecen polgármestere az adott interjújában.