szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az elmúlt hetek medveészleléseiről adott ki alapos, képekkel és videókkal tűzdelt összefoglalót a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A szakemberek rendet vágnak a jó tucatnyi valós és téves észlelés között, és a kamera előtt pózoló medvék mellett olyan felvételt is közzétesznek, amin káromkodó alakok próbálnak tönkretenni egy vadkamerát.

Kimerítő összefoglalót közölt kedden a medveészlelésekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI). A tájékoztatóban számos, a nyári és őszi hónapok során történt képekkel és videókkal dokumentált valós észlelést is felsorolnak, de kitérnek a téves észlelésekre is.

Összesen legalább tucatnyi alkalommal rögzítettek nagyragadozókat a BNPI és a WWF Magyarország által működtetett kamerák – amik közül többet illetéktelenek tulajdonítottak el – révén, vagy fotózták le nyomaikat természetjárók, a nemzeti park természetvédelmi őrei.

Medvenyom a Komra-völgyi-víztározónál
BNPI / Papp Ferenc

Valós észlelések:

  • augusztus 18-án a WWF Magyarország vadkamerája rögzített egy medvét a Bükk déli részén;
  • a BNPI egyik kamerája augusztus 4-én, 20-án, szeptember 19-én, október 20-án és november 7-én is felvett egy egyedet;
  • Ipolytarnóc közelében kameracsapda kapott el egyet;
  • a Komra-völgyi-víztározó közelében a lábnyomát fotózták;
  • volt észlelés az Észak-Bükk területén;
  • lefotózták a mancsnyomát Felsőhámor – Szeleta – Csókás környékén;
  • november 19-én az Upponyi-hegységben észlelték;
  • november 23-án, a havazás után pedig nem lehetett nem észrevenni annak a medvének a nyomait, akit aztán 25-én kameracsapda is rögzített.

A havazás utáni csapást több mint tíz kilométer hosszan követték a BNPI munkatársai. Ezeket a medvenyomokat gyakran keresztezték az itt élő farkascsalád nyomai is, mint az alábbi felvételen is látható:

medve nyomok 2024

Uploaded by Bükki Nemzeti Park Igazgatóság on 2024-12-02.

A nemzeti park szerint a medvék rendszeresen és sűrűn rájárnak a vadetetőkre, előszeretettel fogyasztják az oda kitett marharépát, de eszik azt is, amit az erdő kínál: vadgyümölcsöt, bükk- és tölgymakkot, sőt legelnek is nagy mennyiségben fűfélélet, a fehérje-utánpótlást rovarokkal, lárvákkal, dögökkel oldják meg, de néha elejtenek kisebb állatokat is, embert viszont nem. Ha mégis szembejön velünk egy medve az ösvényen, a BNPI-nek van egy csokor ötlete arra, hogyan úszhatjuk meg sértetlenül a találkozót.

A nemzeti park jelezte, hogy a nagyragadozók egy éjszaka is nagy távokat képesek megtenni, így ha több nyomot is megtalálnak a szomszédos hegytetőkön és völgyekben, az korántsem jelenti azt, hogy mind más-más egyedé lenne.

A bükki farkascsalád tagjai is egyetlen éjszaka leforgása alatt képesek átszelni szinte a teljes Bükköt.

A BNPI emlékeztetett, hogy az állami forrásokból és interreges pályázati keretből működtetett kamerák a védett fajok (a farkas pont mától már kevésbé védett) előfordulását és aktivitását, az őket veszélyeztető tényezőket rögzítik. Több kamerát azonban illetéktelenek elloptak vagy megrongáltak, egy ilyen alkalmat fel is vett az egyik eszköz (a felvételt átadták a rendőrségnek, vigyázat, a videó szereplői csúnyán káromkodnak):

Kameracsapda rongálás

Uploaded by Bükki Nemzeti Park Igazgatóság on 2024-12-02.

Téves észlelésnek bizonyult – nem akadtak medve nyomára – 

A legújabb bulvárhírek pedig törökbálinti Facebook-csoportokban terjedő medveészlelésekről szólnak, amelyek megalapozottsága egyelőre kérdéses.

Vesztettek a farkasok Von der Leyennel szemben: kidobják őket a szigorúan védett fajok közül

Könnyebb lehet majd kilövési engedélyt kérni a farkasokra, miután levették a szigorúan védett fajok listájáról. Ez persze nem lesz kötelező mindenkinek, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy továbbra is jobban védik a nagyragadozót. A lépést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, akinek két éve tépte szét a póniját egy vad.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!