Több szempontból is érdekük lenne a nagyvárosoknak, hogy fürdeni lehessen a rajtuk áthaladó folyókban – vezethető le az olimpiának otthont adó Párizs példáján. A víz tisztaságának egyik mellékterméke pedig akár olcsóbb kenyér is lehetne.
A történelem néha centimétereken múlik, állapítják meg a humoristák. A merényletkísérletet követő fülkötős szimpátiahullám egyszerre mélyen átélhető és komikus, teszi hozzá Ceglédi Zoltán, aki bemutatja, hogyan érvényesül mifelénk a Zoltán Erika-effektus, azaz: nálunk még a politikai botrányok is kicsit sárgábbak, kicsit savanyúbbak, kicsit bénábbak. A felvétel a Duma Aktuál kihelyezett ülésén, a balatonfüredi Dumafüreden készült.
Magyarország az 1910-es évek után a Rákosi-rendszerben is nekifutott az olimpiarendezés pályázatának. A korabeli ötletet az ilyesfajta eseményt a politikai célokat szolgáló eszköznek tekintő Rákosi-vezetés ugyancsak felkarolta. Az 1960-as játékok megrendezését végül Róma kapta, a magyar kudarc sok más mellett éppen a szovjeteknek köszönhető. A cikk a HVG 2002. április 19-i számában jelent meg először, amikor Orbán Viktor először jelentette be, hogy Magyarország olimpiát rendezne. Az írást a párizsi játékok alkalmából közöljük újra, amellyel kapcsolatban Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy százszor jobbat rendeznének, mint a franciák.
A francia mozifilm megmutatja a békülős utazások buktatóit nemcsak a szűk párkapcsolatban, hanem az egész család szempontjából.
Roger Boyes, a lap újságírója úgy látja, bárki is lesz a következő elnök Amerikában, az ukránoknak nyújtandó védelem a Nyugat számára már nem lesz olyan kulcsfontosságú, mint idáig.
Néhány óra leforgása alatt célzott támadás áldozatává vált Teheránban a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije és Bejrútban a Hezbollah magasrangú parancsnoka, Fuad Sukr. Hanije meglepő kiiktatása nagy pofon Irán számára is, de Izrael egyelőre nem vállalta a teheráni akciót, hanem csak a bejrútit. Az azonban biztos, hogy az akció aláásta a gázai tűzszüneti tárgyalásokat, és a kettős likvidálás jelentősen megnövelte egy regionális háború esélyét.
A hivatali bürokráciában fulladozó emberről az irodalom és a filmművészet számtalanszor megemlékezett már: a rejtélyes eljárás áldozatául eső Josef K. (Franz Kafka: A per), az adatfeldolgozó osztály által őrületbe kergetett Sam Lowry (Terry Gilliam: Brazil) vagy a lelketlen vogonokkal hadakozó Arthur Dent (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak). A technológia ezt a mindenki számára ismerős vergődést is megoldhatja majd, legalábbis a magyar állam valami ilyesmire vállalkozott a digitális állampolgárság programmal (DÁP). Hivatali kálvária helyett kényelmes mobilos ügyintézést kaphatnak a vállalkozó kedvű polgárok, akik jó, ha gondolnak az adathalászat lehetőségére is.
A jogtól sokan akár a szó hallatán is a falra másznak, talán nem is alaptalanul. Ez a hírlevél viszont azért jött létre, hogy érthetőbbé tegye a jog néhány olyan területét, amelyekbe nap mint nap belefuthatsz.
Az elmúlt években teljesen a feje tetejére állt világ különféle megküzdési mechanizmusokat ébresztett az emberekben: sokakat tett nyitottabbá a spiritualizmusra, a misztikumra, miközben a közösségi médiának hála a mágia is az internetre költözött. A Budapest Galéria Maleficae. A máglyától az online varázslásig című, szeptember 8-ig megtekinthető kiállítása a boszorkányság múltját, jelenét és bizonyos tekintetben a jövőjét tematizálja.
Az utasok úgy érzik, jobb szolgáltatást kapnak, amikor vonzóbbak a légiutas-kísérők – derül ki a törökországi Dicle Egyetem kutatásából. A tanulmány szerzői EEG-berendezéssel vizsgálták kísérleti alanyaik agyműködését.
Majdnem 300 millió forintba került csak az, hogy ne legyen életveszélyes a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főépülete, ez legfeljebb tűzoltásnak elég, így viszont legalább a tervezést el lehet kezdeni. Válaszra bírtuk az épületet megkapó alapítvány cégét, a közbeszerzést kiíró Közép-európai Oktatási Zrt.-t is, sokkal többet azonban nem tudtunk meg, így az továbbra sem ismert, hogy mennyibe kerülhet a teljes projekt, az oktatás megkezdéséről pedig csak annyit árultak el, hogy a beruházás befejezését követően indulhat el.
Több fronton is konfliktusok feszülnek a magyar kormány körül az Európai Unióban. Ezekről ír a Politico mellett, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Bloomberg is. A Donald Trumpot támogató üzleti köröknek is meg kellene fontolniuk, mibe teszik a pénzüket, írja a Financial Times. A Die Presse kommentárja szerint Németország gyenge láncszem Európa szívében. A Guardian a venezuelai választásokról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Elég nem építeni diktatúrát, nem trollkodni feleslegesen – ez is stratégia, az európai országok túlnyomó többsége vidáman elvan vele, írja szerzőnk Orbán Viktor tusványosi beszédére reagáló véleménycikkében.
Megnő a munkakedv, ha egy ország sportolói sikeresebbek, vagy árt a gazdaságnak, ha mindenki szurkol munka helyett? Tényleg nem lehet egy olimpia pénzügyileg nyereséges? Valóban igaz, hogy néhány elit sportklub gazdasági haszna annyi, mint egy közepes bolté? A sporttal kapcsolatos gazdasági hiedelmeket és a legmeglepőbb sportkutatásokat mutatjuk be.
A lap újságírója szerint viszont a republikánusoknak fel sem tűnik az ellentmondás világképükben. Ez van – állítja – ha valaki úgy fogalmaz meg véleményt, hogy mindegy mit, csak az ellenkezőjét mondja politikai ellenfelei mondásainak.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
Charles Ponzi 1920-ban néhány hónap alatt több tíz millió dollárt csalt ki sok ezer amerikaitól, miközben a rendőrséget is megvezette. Az őt leleplező cikksorozat Pulitzer-díjat kapott. A regényes életű csaló olyan tökélesen működtette – azóta is gyakran felbukkanó – módszerét, hogy az azóta is az ő nevét viseli. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.
Radoslaw Sikorski meggyőzően utasítja rendre Nyugat-ellenes retorikája miatt Orbán Viktort, és éles összehasonlítást tesz: „Mi nem engednénk, hogy kínai rendőrök járőrözzenek Varsó utcáin”, ahogy ez Magyarországon történik. Némi iróniával hozzáteszi: a szuverenitást sokféleképpen értelmezik, még az Orbánhoz hasonló vezetők körében is. A Visegrad Insight exkluzív interjúja.
Tavaly már a globális áramtermelés közel harmadát a megújuló energiaforrások adták, 2030-ra pedig megduplázódhat az arányuk. Ám a légkör szén-dioxid-tartalma továbbra is vészes ütemben nő.
Európa képes túlélni az orosz olaj nélkül, és ez alól Magyarország, Szlovákia és Csehország sem kivétel, azzal együtt is, hogy ezek az országok megpróbáltak lobbizni, hogy kapjanak felmentést az orosz olajimportra vonatkozó EU-s korlátozás alól, írja Martin Vladimirov, a Center for the Study of Democracy nevű közpolitikai intézet energia- és klímakérdésekre szakosodott programjának igazgatója.
