Vannak, teszem azt, a nagy német autógyártók. Akiknél – ha Elon Musk nem rúgja rájuk az ajtót a Teslával – lehet, hogy a mai napig a benzines emissziós értékeket elcsaló mérnökök adnák az egyik fő innovációs csapásvonalat. Most a szívükön viselik, hogy kínaiak olcsóbban gyártják az értékesítésük 10-20 százalékát kitevő elektromos autókat. Mert esetleg a vevő azt veszi. Úgyhogy jött is 17-38 százalékos uniós védővám. Meg vagyunk védve?
Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánk listájáról jutott be az Európai Parlamentbe. A párt a szélsőjobboldali német AfD vezetésével alakult Szuverén Nemzetek Európája pártcsaládhoz csatlakozott. A Magyarságkutató Intézet volt kutatójának ismert munkája Az impexek kora. 2017 karácsonyán ezt a könyvet adta ajándékba minisztereinek Orbán Viktor. HVG-portré.
Ez a műsor egyaránt szólt a válsággal küzdő Franciaországnak és a traumákkal, érzékenységekkel teli világnak. Utóbbi nem feltétlenül érti, kéri és fogadja be a francia eklektikus lazaságot – írja a párizsi olimpia megnyitójáról Rusz Mónika, a francia fővárosban dolgozó rendező.
Egy 2020-as szabályváltoztatás jelentősen csökkentette az óceánjáró hajók üzemanyagának kéntartalmát, áttételesen pedig ez volt az egyik oka annak, hogy ennyire extrém forró lett a tavalyi és az idei év.
Ha már az olimpia dollármilliárdos üzlet, akkor úgy járja, hogy a „terméket” kínáló sportolók is pénzhez jussanak – véli a World Athletics, amely Párizsban megjutalmazza az aranyérmes atlétákat. Az íjászok még nem reménykedhetnek hasonlóban, de ők az egyre inkább kisebbségben lévő amatőr olimpikonok közé tartoznak.
Aki a festészetet szereti, láthat például Banksyt és brit művésznőket 1520-ig visszamenőleg.
Kicsit sem Ursula von der Leyen kedve szerint való Várhelyi újbóli jelölése, írja a Politico. A Frankfurter Rundschau szerint az EU-ra nézve kockázatos, hogy Magyarország megnyitotta a határait az orosz vendégmunkások előtt. A turbulens amerikai belpolitikai helyzetről, az amerikai legfelsőbb bíróság Joe Biden által tervezett átalakításáról ír a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Financial Times. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Még nem jutottak egyezségre az osztrák kormánypártok Ausztria új európai biztosának személyéről. Ismét a rátermettség harcol a párthűséggel. Szeretettel Bécsből sorozatunk legfrissebb cikke.
A magyar kormányfő sorra vonja magára az uniós partnerek haragját, de tudatosan. És csak lovat ad alá, hogy Brüsszel álma az, hogy teljesen szabályozza a közösség életét. Az EU bírálóinak ugyan nincs igazuk, viszont jó okuk van arra, hogy elégedetlenkedjenek. Ezt a kettősséget fejti ki legújabb véleménycikkében Thomas Schmid, a jobboldali lap volt főszerkesztője.
A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.
Az Orbán Viktor által Tusnádfürdőn felvázolt geopolitikai alternatíva nagyobb bizonytalanságot, több kockázatot jelent, mint ahogy azt a miniszterelnök gondolja – állítja az LMP – Magyarország Zöld Pártja társelnöke. Vélemény.
Az emlékezés addig játszik fontos szerepet, amíg elindít egy történetet – mondja Egressy Zoltán, aki szerint bizonyos történetmagvacskákat érdemes sokáig érlelni. Új kötetének novelláiban az emlék a képzelettel szövetkezik, és különös figurákban ölt testet.
Nüanszokon múlhat győzelem vagy vereség a mostani olimpián is. Mit mondhat a sportpszichológus az első helyről hajszállal lemaradónak, miért hasznos egy kis önmarcangolás, és mit tanulhat az átlagember az élsportolók megküzdési technikáiból?
Eszkalálódhat a helyzet Izraelben és Libanonban, miután Izrael megtorlást ígér az Hezbollah Irán-barát szervezet gyilkos rakétacsapása után. A megtorlás és a nyílt háború közti mezsgye nagyon szűk.
Az átlagemberi imázsát hangsúlyozó Lawrence Wong szingapúri miniszterelnök a hozzáértésével érdemelte ki posztját.
Az orosz sportági szövetségek úgy állítják be, hogy az olimpián a nyugati bojkott áldozatai lettek. Sok sportoló mégis szívesen ott lett volna Párizsban, ám a hatalom nem engedte – írja cikkében a Die Zeit orosz származású újságírója.
„2030-ig csökkenteni fogjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sokkal, tényleg.” Ismerős?
Húzó- helyett tolómarketing. Vagyis találjuk meg a keresletet arra, amit kínálni tudunk. Leginkább ez a megközelítés jellemző az önmarketingre, amelyhez viszont elengedhetetlen tudni, hogy pontosan mit is kínálunk, ehhez pedig az önmagunkkal is való őszinteségre, hitelességre van szükségünk, vagyis összességében arra, hogy a munkánkat a képességeinknek megfelelően és az értékrendünkhöz hűen végezzük. Csakhogy hitelesnek lenni nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, egészen komoly önismereti munkát igényel. Erre tanít meg az Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyv egyik első leckéje.
A sikeres énmárkaépítés során nagy eséllyel eljutunk arra a pontra, amikor ki kell állnunk a nyilvánosság elé. Ez lehet tévés vagy rádiós szereplés, interjú egy újságban, de elképzelhető, hogy konferencián vagy éppen egy TED-előadáson kell remekelnünk és meggyőznünk magunknak a közönséget. Az élő szereplések esetében különösen fontos, hogy fenntartsuk a hallgatóság figyelmét; hogy némi humorral és természetes lazasággal megnyerővé váljunk; hogy a mondandónk egyszerre legyen informatív és szórakoztató is. Nem kis feladat ez, de John Purkiss és David Royston-Lee könyve ehhez is tud segítséget, hasznos tippeket nyújtani.
Bármelyik tárgyi eszközünknél értékesebbé válhat a nevünk, ha egyszer ügyesen felépítettük azt. Érdemes tehát védenünk és gondoznunk, mintha az csak egy féltett és érzékeny növény lenne otthonunk pompás díszeként. Aki pedig ebben egészen mesterien remekelt a kétezres években, az nem más, mint David Beckham, az „átlagember” és a „varázsló” archetípusa. Nézzük, hogy csinálta!
