Olajéhségünket nem csak az autók üres tankja gerjeszti, több mint 50 területen befolyásolja az életünket © BBC

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma idén nyáron elkészített egy tanulmányt, amelyben megállapították: a kőolajnak és származékainak legalább 57 jelentősebb felhasználási módja létezik a kozmetikai szerektől a golyóstollakon és nejlonzacskókon át egészen a rágógumi anyagáig.

A pénzügyi válság, valamint az évek óta egyre dráguló kőolaj – amelynek ára az utóbbi hetek kiszámíthatalan gazdasági hangulatából kifolyólag mostanában ingadozik – a benzinkutak töltőoszlopain túl is hatással van mindennapi életünkre. Az USÁ-ban már a nagyobb gyártók kénytelenek voltak áraikba beépíteni a különbözetet, amit végsősorban a fogyasztóknak kell lenyelnie. Az olyan óriáscégek, mint a higiéniai eszközökkel foglalkozó Kimberly-Clark, a fogkrémtől a mosószerig szinte mindenféle háztartási terméket gyártó Procter & Gamble, valamint versenytársa a Colgate-Palmolive egyarát emelik az áraikat, hogy megbirkózzanak a növekvő árakkal.

„Az energiaigényeink mintegy 41 százalékát kőolajból fedezzük” – magyarázta a hvg.hu kérdésére Horváth István Tamás egyetemi tanár, az ELTE kémiai intézetének munkatársa. „A kőolajból, illetve annak különféle származékaiból számtalan olyan fogyasztási cikk készül, amelyet mindennapi életünk során egy átlagos nap során szinte folyamatosan használunk. Ilyenek a mosószerek, műanyagok, gyógyszerek és számos, nem természetes alapanyagból előállított molekula, amely szénatomot tartalmaz. A Magyar Kémikusok Lapjában néhány éve megjelent adat szerint a kőolajkészletek 50 százalékát használjuk fel a közlekedéshez, 28 százalékból készül fűtőolaj, 9 százalékot használunk fel erőművekben, 8-at a petrolkémiai üzemekben, 5 százalék pedig egyéb, nem energia-jellegű felhasználásra kerül.”

Az energiahordozó magas árát a fogyasztókon kívül különböző iparágak is megsínylik. Az amerikai minisztérium tanulmánya szerint például az aszfalt ára csak az idén mintegy 65 százalékkal emelkedett.

„Az olajárak legutóbbi emelkedése még nem jelent meg a fogyasztói cikkek és szolgáltatások árában” – magyarázta a tanulmány kapcsán Mark Zandi, a Moody’s közgazdasági elemzője. „Azonban már mutatkoznak a jelek, hogy a nagyvállalatok sem képesek semlegesíteni az energiahordozó magas árát.”

Júniusban az amerikai Dow Chemical például mintegy 20 százalékkal emelte csaknem összes termékének árát, amelyek között a fagyállótól a tisztítószereken át a gyógyszerekig szinte minden megtalálható.

„Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt” – írta a tanulmánnyal kapcsolatos közleményben Ann Paulins az ohiói Athensben található Ohio University Humán és Fogyasztói Tudományok Iskolájának igazgatója. „A gyártók nem tudják lenyelni a megnövekedett költségeket.”

Ezt példázza a rochesteri székhelyű Wegmans zöldségáruház-lánc is, amelynek üzleti filozófiája, hogy alacsony árakkal operál. Ennek ellenére az amerikai fogyasztóknak már mélyebben a zsebükbe kell nyúlni, ha ott vásárolnak.

Hol találkozhatunk a  kőolajszármazékokkal?

Mezőgazdaság Műtrágya, rovarirtók Gyógyszerek Egyes gyógyszerek alapanyagai Szórakoztató elektronika Film, CD-lemezek Élelmiszer Ételadalékok, tartósítószerek Háztartás Mosószer, tisztítószer Fürdőszoba Tusfürdők, samponok, smink-anyagok, lakkok, fogkefe, fogkrém Szövetek, anyagok Szintetikus anyagú szőnyegek, függönyök, bútorszövetek Cipők Modern sportcipők, gumitalpak Tinta, festék A tollakban lévő tinta színező-anyaga, háztartási festékek Műanyagok Majdnem mindegyik műanyagfajta a gumitól a poliészterig Repülők, autók Különböző műanyagok, gumik, kenőanyagok Szigetelés, csomagolás A házak szigetelése, kábelek szigetelésének anyaga, csomagoló-anyagok (pl. polisztirolhab) Utak, játszóterek Az úttestet borító aszfalt, a játszóterek műanyag játékai

„A termelők által használt műtrágyában is használnak kőolajszármazékokat, a csomagolás pedig műanyagból van, ezért ezek árára is hatással van a magas olajár” – magyarázta Jo Natale, a Wegmans szóvivője. „Már több alkalommal vállaltuk, hogy vásárlóink felé semlegesítjük ezt a hatást, hogy versenyben maradjunk, azonban elértünk egy olyan szintre, amikor már a viszonteladói árak is emelkednek.”

A Wegmans után következett a Procter & Gamble, amelynek pénzügyi igazgatója, Clayton Daley gazdasági elemzőknek nyilatkozva azt mondta, csak az idei évben a cégcsoport mintegy 1,4 milliárd dollárt fog abszorbeálni a magas energiaárak miatt. Ennek hatása a fogyasztókra is kihat: a P&G 4,5 százalékkal emelte női higiéniai termékeinek árát, 7 százalékkal szájápolási termékeit, 6 százalékkal pedig a tisztítószerek és 8 százalékkal a fogkefék ára is felszökött.

Egy nappal később a Clorox cég ügyvezetője, Larry Perios is bejelentette, hogy a vállalat számos termékének árát emeli, például egy, az USA-szerte előszeretettel alkalmazott tisztítószer-termékcsalád mintegy 13 százalékkal lett drágább.

Ezután következett a Kimberly-Clark, amely egy februári 4-7 százalékos emelés után, nyár óta további 6-8 százalékkal drágábban kínálja babaápolási termékeit.

Nem csak a kozmetikai és háztartási termékek drágulnak, a már említett aszfalt ugyanis a kőolaj finomítási eljárása során keletkező mellékanyagokból készül. Az amerikai minisztérium tanulmánya szerint csak az idén eddig 65 százalékos áremelkedést kellett elkönyvelni. Ez jelentős drágulás, ami annak is köszönhető, hogy a lepárlás végén megmaradt pakurát a mai módszerekkel tovább finomítják, s gázolajat és kerozint gyártanak belőle. Emellett jelentős mennyiségű gépolaj kerül a tengerhajózással foglalkozó cégekhez, amelyek csillaga a növekvő amerikai export miatt jelenleg felfelé ível. Ez azonban azzal jár, hogy egyre többen állnak sorba ugyanakkora olajkészletért, ami értelemszerűen drágulással jár. Ez az áremelkedés pedig a fentiekhez hasonlóan végighalad a fogyasztói láncon, amely azt jelenti, hogy az útépítő vállalkozóknak is egyre többet kell fizetnie az alapanyagért, s mivel igyekeznek kordában tartani a költségeiket, ezért kénytelenek elbocsátani az alkalmazottaik egy részét.

„Minnesotában már hiányról beszélnek” – magyarázta Steve Hall, a Hardrives Inc. Útépítő cég vezérigazgatója, a Christian Science Monitornak adott nyilatkozatában. „A helyzet annyira bizonytalanná vált, hogy az aszfaltgyártók már nem is tudják megbecsülni az árakat a jövő évi szállításaikra.”

A szintén autópálya-építésben és karbantartásban érdekelt Lehman-Roberts Co. Nevű cég különleges projektjeinek koordinátora, Patrick Nelson szerint a másik megoldás – ami bizonyára a hazai autósok számára is ismerős – ha vékonyabb rétegben viszik fel az aszfaltot az utakra, s a kátyúk javításához is kevesebb anyagot használnak fel. Ez persze azt eredményezi, hogy az úttest minősége romlik, s a befoltozott kátyúk rövid
idő alatt kiújulnak.

„A második világháború után kezdődött el nagy léptékben a kőolaj felhasználása a finomítókban” – magyarázta Horváth István Tamás. „Ezen anyag óriási előnye, hogy lelőhelye „háromdimenziós”. Ez azt jelenti, hogy például egy repcefölddel szemben – ahol a biodízel előállításához szükséges növényt termesztik – egy kőolaj-lelőhelynek nem csak síkbeli kiterjedése határozza meg a hozamát. Emellett akár egyetlen fúrótoronnyal nagy mennyiséget lehet kiszivattyúzni a föld alól. A kőolaj további lényeges előnye, hogy folyékony halmazállapotú, ezért a kőszénnél könnyebben és gyorsabban mozgatható, a földgázhoz képest pedig jóval sűrűbb, s jóval több szénatomot is tartalmaz. Kémiai felépítése miatt is ideális a további felhasználásra, ugyanis számos olyan molekula található benne, amely egy szén-, és két hidrogénatomból áll. Mivel ebből részben polietilén és polipropilén műanyagok készülnek, minimális átalakításra van csupán szükség.”

A tóból a hajtóműbe - az algák jelenthetik a megoldást © AP

Alternatívát jelenthetnek a különböző biológiai alapú, olajtermelésre alkalmas termények, azonban Horváth István Tamás szerint ezekkel az a probléma, hogy hatással vannak az élelmiszertermelésre, mivel a profit reményében sok gazda kezd alapvető élelmiszerek helyett energia előállítására alkalmas termények termesztésébe.

„A biodízel főleg az energiatermelés céljára szolgáló olajfelhasználásban jelent meg, azonban véleményem szerint egyik módszer sem fenntartható, főleg jelentősebb állami támogatás nélkül” – tette hozzá az ELTE Kémiai Intézetének munkatársa. „Kivételt képez ez alól Brazília, ahol az éghajlati körülményeknek köszönhetően az alapanyagot jelentő termények kétszer olyan gyorsan nőnek, mint máshol. Ez annyit jelent, hogy egy adott területen kétszer annyit lehet termelni,
s a volumen miatt ez már hatékonyabbá teszi a technológiát.”

A különböző alternatív megoldásokat Horváth István Tamás ígéretesnek nevezte, hozzátéve, hogy fenntartásokkal kezelni ezeket a technológiákat.

„Az alternatív módszerek nagyon szépnek és jónak tűnnek laboratóriumi körülmények között” – magyarázta a szakember. „Azonban gondoljunk bele, hogy milyen léptékről van szó, ha egy-egy ország, vagy a bolygó energia-szükségleteiről van szó. A legjobb megoldást jelen pillanatban az algákban látják, s ez valóban működőképes alternatíva lehet, különösen azért, mert a tengeren lehetne tenyészteni, ezért nem alakulna ki területi versengés a lelőhelyekért, ráadásul, megfelelő genetikai manipulációval olyan fajtákat is elő lehetne állítani, amelyek kifejezetten azokat a biomolekulákat állítják elő, amelyekre szükségünk van a különböző termékekhez. Az ezzel kapcsolatos kutatás-fejlesztés azonban még gyerekcipőben jár, s még legalább 10-15 évre van szükség, mire ebből versenyképes technológia lehet. S itt megint vissza kell térni a volumen kérdésére, ugyanis óriási mennyiségekről van szó. Ha csinálunk egy stadion méretű algafarmot, ezzel legfeljebb 2-3 utcányi területet lehet ellátni energiával, ezért a hatékonyságon még dolgozni kell.”

A bio-alternatívák nagy léptékű felhasználásának egyik hátulütője, az egyelőre ismeretlen mellékhatások, amelyeket nehéz előre megjósolni.

„Ingyen győzelem nincsen. Majdnem mindegyik ilyen csodálatos termény egy idő után – ha sokat termelünk sok helyen – a természet sokféleségével megy szembe” – tette hozzá Horváth István Tamás. „Például a repce esetében – amely a biodízel egyik legfontosabb alapanyaga – egy olyan baktérium terjedne el nagyon széles körben, amely dinitrogén-oxidot termel, ez pedig háromszázszor intenzívebb üvegházhatást okoz, mint a szén-dioxid. Az efféle hatásokat nehéz előre kiszámítani, elég csak a freonnal szigetelt hűtőgépekre gondolni, amelyek elkezdtek széles körben elterjedni, s már csak későn jöttünk rá, hogy milyen hatással lesznek az ózonrétegre.”

Az egyetemi szakember szerint további gátló tényező a gazdaságosság. Míg a magas olajárak esetén fellendül az alternatív energiaforrások és egyéb megoldások fejlesztése, ha az ár mérséklődik, a fajlagos költségek miatt megfeneklik a haladás, mint ahogy ez az olajválságot követő években megfigyelhető volt.
„Persze érdemes figyelembe venni a jelenlegi gazdasági helyzetet is” – tette hozzá Horváth István Tamás. „A világgazdaság az összeomlás szélén, a bankok és a tőzsdék mélyrepülésben, ennek következtében csökken a fogyasztás, majd a termelés, kevesebb terméket gyártunk, ehhez kevesebb energiára van szükség. A nyár során még 200 dolláros olajárról beszéltek, a jelenlegi helyzetben nem lennék meglepve, ha néhány hónapon belül 50 dollár alá esne vissza a fekete arany árfolyama.”