Az év végi kgfb-kampány miatt több biztosító nem tudta időben kiküldeni új ügyfeleinek - múlt év november-decemberben mintegy 700 ezren váltottak biztosítót - a csekket, illetve számlát, így sok gépjármű-tulajdonosnak abból adódik problémája, hogy a kgfb-ről szóló kormányrendelet szerint a biztosító kockázatvállalása megszűnik, ha az ügyfél az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizeti be a díjat. Miután az esedékesség január 1. volt (mindig a következő biztosítási időszak első napja), nemfizetés miatt január 30-án megszűnik a szerződés.

Ez a múlt év végén biztosítót váltott autósok esetében azt jelenti, hogy az új biztosító részére január 1-jén kellett volna az első havi, vagy negyedéves díjat megfizetni, ennek hiányában a biztosító még január 30-ig kifizeti a bekövetkezett károkat, de utána megszűnik a szerződés. Márpedig Magyarországon autó biztosítatlan nem maradhat, így akinek díjnemfizetés miatt szűnik meg a szerződése, annak kötelező visszatérnie a megszűnéskori biztosítójához.

Jámbor István alezredes csütörtökön, a Rendőrség Igazgatási Központjában újságíróknak azt mondta: a rendőrség nem mérlegeli, hogy a gépjárművek üzembentartói milyen oknál fogva nem teljesítik a díjfizetési kötelezettségüket, ugyanis az nem lehet indok és kifogás, hogy "nem érkezett meg a csekk", ugyanis a díjfizetést banki átutalással, vagy a biztosító ügyfélirodájában személyes befizetéssel is meg lehet oldani.

Emlékeztetett: közúti ellenőrzésnél a rendőr a gépjárművezetőtől a felelősségbiztosításról kérhet szerződést, befizetési bizonylatot, ennek hiányában banki igazolást, de amennyiben ezt az üzembentartó nem tudja teljesíteni, szankcióval sújtható. A közúti forgalomban résztvevő autóst a rendőr figyelmeztetheti a díjfizetési kötelezettség teljesítésére, de helyszíni bírságot csak akkor szabhat ki, ha az autós elismeri a felelősségét. Amennyiben a felelősséget az autós vitatja, akkor az intézkedő rendőrnek kötelessége feljelentést tenni - mondta az alezredes.

A jogszabály előírja, hogy minden autósnak legyen biztosítása, és ezt igazolnia kell, amennyiben ezt nem teszi meg, jogsértést követ el, és helyszíni bírságként maximum 30 ezer, szabálysértési feljelentés esetén 100 ezer forint büntetés szabható ki - fűzte hozzá. 

Az MTI kérdésére Jámbor István elmondta, hogy a rendőrök - akár az igazoltatás helyszínén is - ellenőrizni tudják a központi nyilvántartásból, hogy az adott kocsinak van-e érvényes biztosítása, de megjegyezte, több biztosító nem frissíti naponta az adatbázisát, így előfordulhat, hogy egy autós nemfizetőként jelenik meg a rendszerben, és ekkor vele szemben el kell járni.

A főosztályvezető kijelentette: az ORFK nem adott ki utasítást arra, hogy a kgfb díjfizetést fokozottan ellenőrizzék a közúti forgalomban lévő járműveknél, de arra sem, hogy méltányosságból tekintsenek el a nemfizetések fölött.

A biztosítók többsége azért nem küld csekket, mert egyes ügyfeleknél még nem kapták meg az előző biztosítótól a kártörténeti igazolást. Ilyen esetekben, ha már kötvényesítették a szerződést, igazolást küldenek, arról, hogy az autó márciusig biztosítva van. A biztosító állásfoglalása szerint ezt a dokumentumot a rendőröknek is el kell fogadniuk, ugyanilyennel rendelkeznek azok is, akik átutalással fizetik a kötelezőt.