© Autómenedzser

A német autópiacot a kombik dominálják, a BMW, az Audi és a Mercedes-Benz a prémium szegmensben osztozkodik a vevők kegyein. Ma már nem lehet úgy valamelyikről beszélni, hogy közben ne hasonlítsuk a másik kettőhöz. A BMW gyors és takarékos, vezetése izgalmas, ám szűk, kombiként nem túl erős. Az Audi elegáns, okos, erős, nagy és praktikus, ám drága. És a Mercedes-Benz? Majd' minden korábbi jelző igaz rá.

A fehérben pompázó tesztre kiadott C-kombit AMG-sportcsomaggal dobták fel, az autó nagyon szép, felnijei egy vagyonba kerülnek, kipufogója öblösen szól. Bent sem takarékoskodtak, az ülések memóriásak, fűthetők, sportosan tartanak, a kormányzás pontos, az ötsebességes váltó azonban csalódás. Hiába van sport- és manuális fokozata, hiába tettek fölösleges váltófüleket a kormány mögé, lassan vált és így megöli a kocsi dinamizmusát. Erőnek nincs híján, a 170 pacit fel lehet hergelni, de kihozni a sodrából nem tudjuk. Erről az ESP tehet, ami nagyon határozottan és proaktívan lép közbe az erőteljes kigyorsításokkor, éles kanyarokban, poros úton, vizes aszfalton.

© Autómenedzser

Hátsó kerekes lévén nagyon stabil az autó, míg egy fronthajtású kombi kissé billeg, addig a C-osztály fekszi az utat. Ebben a 245/50-es 17 hüvelykes sportgumik is közreműködnek. Futóműve kiváló, a gyári agility control csomag ötvözi a sportosságot és a kényelmet. E csomag részei a mindenkori közlekedési helyzethez rugalmasan alkalmazkodó, ezért lassú haladáskor lényegesen komfortosabb gördülést szavatoló adaptív lengéscsillapítók. Dinamikus autózáskor felkeményednek, és számottevően javítják a T-Modell úttartását.

A cikk folytatása az Autómenedzser.hu autós portálon.