Fotó: Eőry Gábor

Csak pozitív jelzőket használtam anno a kombi Insignia németországi menetpróbáján. Ezek közül sokat ma, az itthoni tesztelés után is fenntartok, azonban a rózsás összképet árnyalja néhány bosszantó apróság. 

am

Az egyik kisebb probléma a teszt fél távjánál, 300 kilométer környékén jött elő: elment az FM-vétel. Banális hiba, lehetett a vihar is az oka, tény, hogy napokig semmilyen adót nem tudtam befogni. A bajt enyhítette, hogy működött a CD-lejátszó. Az Infinity hangrendszert AUX-kimenettel és USB-csatolóval turbózták fel, így a zenehallgatásnak nem volt akadálya. 

am

Ennél nagyobb problémát a váltó jelentett számomra azzal, hogy nem mindig lehetett kettesbe visszaváltani. Vegyünk egy egyszerű példát: Dunaföldvár, körforgalom, négyesben beesek, jelzek, hogy kimennék, fékezek, majd visszaváltok kettesbe. De a váltóm megakad, és nem veszi be a kettest, a motor fordulatszáma leesik, a lefulladástól csak a kuplungégetéssel megfűszerezett hármasba váltás ment meg. Mindez forgalomban. Sajnos, nem egyszer, hanem naponta megtörtént ugyanez, az autóban nem volt több nyolcezer kilométernél. Szegény autó, bánhatta, hogy magyar nyelven is tud, ugyanis keményen ment az anyázás. 

am

A harmadik negatív tényező az autó ára, igaz 19-es könnyűfém kerekekkel szerelve, memóriás bőrülésekkel, navigációval, elektromos mozgatású csomagtér-ajtóval nem kell csodálkozni a kilencmilliós árcédulán (Cosmo felszereltség). A tesztautó még legalább 2,1 millió forinttal drágább volt, ennyit nyom a sok (egyébként fontos) cicoma.

am

A 160 lovas dízelmotorral szerelt Insignia kombi az eddig vezetett Opelek közül a legpraktikusabb és a legjobb. Szép, nagy és látványos. Kényelmes, biztonságos, szórakoztató és vezetési élményt is adó autó. Egyértelmű, az Insignia az a modell, amely kiemelheti az ingoványból az immár német céget, felemelkedésével utat mutathat az Astrának, Európa egyik legnépszerűbb kompakt kocsijának. Az Insignia a Passat egyeduralmára tör a középkategóriában, az európai kombik piacán máris átrendeződés várható, annyi megrendelés érkezik a Sports Tourer-re. Mert a korábbi Caravant már így nevezik. 

Újdonság volt számomra az Opel parkolás segédje, a több márkánál kipróbált újítást az Opel az Insigniában vezette be. Lényege, hogy párhuzamos parkolásnál, alacsony sebességnél felméri a lehetséges parkolóhelyeket, majd szöveges üzenetekben jelzi az optimális manővereket. 

am

Dízelmotorja csendes és erős, a dinamizmus a FlexRide, változtatható karakterű futóműnek is köszönhető. Sport fokozatban élénken reagál a gázadásra a motor, megkeményedik a futómű és közvetlenebbé válik a kormányzás. Ez bőven elég az izgalmas vaduláshoz, és még nem is említettem, hogy ilyenkor vörösben izzik a műszerek megvilágítása. 

Dicséretet érdemel az intelligens AFL-fényszóró rendszer, amely az útviszonyoktól függően kilenc különböző beállítást használ automatikusan: változó fénycsóvát, intenzitást, megvilágított mezőt attól függően, hogy milyen útszakaszon (autópálya, országút, település), milyen időjárási körülmények között (eső, hó, köd) és milyen sebességgel közlekedünk. A bixenon fényszórók természetesen bevilágítanak a kanyarba is. 

Bosszantó, hogy váltás közben folyton hozzáérünk a joystick gombjához, ezzel leállítva a navigációt

am

Ideális vezetői cégautónak, de családi kirándulásokhoz is kiváló, mi például sátorozni voltunk vele. Fogyasztása kedvező, a hatszáz kilométeres tesztelés során 7,3 literes átlagot mértünk száz kilométerenként. Aki ennél olcsóbban szeretne közlekedni, vigye az Ecoflex modellt, amely 105 ezer forintos felárért 5-6 literes átlagfogyasztást garantál hasonló menettulajdonságok mellett.

B. Cs.