A Navigon 8410-es menüjét biztosan nem nekem találták ki. Leginkább arra emlékeztet, mint amikor egyszeri német főnökömmel kellett együtt dolgoznom. Ő minden problémát előbb lokalizált a szíve szerint, majd kellő számú résztvevővel értekezletet szervezett, ahol mindenkinek hozzá kellett szólni, a végén terv készült a gond megoldására, feladatszabással, majd egy új időpont, amikor ellenőrizni kellett, hogyan sikerült a felállított ütemterv. Én meg kínosan feszengtem végig, mert tudtam, csak oda kell mennem X-hez, mondani neki két szót, és az egész el van intézve. Szóval a Navigon nagyon készséges, de egyben tudálékos. Mindenhez van benne súgó, bár néha ez több kérdést vet fel, mint választ. Például amikor azt szeretnénk, hogy az adott útszakaszra vonatkozó sebességkorlátozást csak mutassa a kijelzőn, de ne mondja minduntalan azt, ha netán gyorsabban megyünk, hogy vigyázat, ilyen választás elé kerülhetünk: „Nincs feltételes sebességkorlátozás”. Ugyan mit jelenthet ez? Gyorsan hívjuk össze egy Navigon-értekezletet, amihez elég csak egyet visszaugrani a menüben, rákattintani a kis i betűs gombra, és már olvashatjuk is: „A feltételes sebességkorlátozások, melyek csak bizonyos időjárási feltételek mellett, vagy bizonyos időpontokban érvényesek, nem jelennek meg.” Rendben, de mit jelent ez a valóságban? Ezek után soha nem jelennek meg, vagy csak akkor nem, ha olyan időpontban járunk arra, amikor épp nem érvényesek? Ez utóbbi lenne logikus, de ekkorra elbizonytalanodtunk, mert a már alaphelyzetben is háromfelé tagolt menü ki tudja hányadik aloldalán járunk, és még mindig az idegesítő figyelmeztető hangot akarjuk kikapcsolni, de azt nem lehet. Egy pont az iGo-rendszereknek, ahol viszont igen.

Vannak ugyanakkor olyan tulajdonságai a Navigon 8410-nek, amiben erősen utánzásra érdemes lenne. Ilyen a megjelenítés. Ehhez képest a Garminok, TomTomok egyszerű Móricka-rajzok, az iGók furán megelevenedett papírtérképek. Ezen a készüléken mintha egy videojáték futna méregerős vassal, rezzenéstelenül. Máshoz nem fogható a simaság, ahogy a térkép mozog, legyenek akár komolyabb épületmodellek rajta, a nagy, öt hüvelyk átlójú képernyőn tűélesen jelennek meg az apró szimbólumok. Beállíthatjuk, milyen POI-kat jelenítsen meg menet közben a szerkezet, így elcsodálkozhatunk, hogy egy Lexus-embléma pár milliméteresben is milyen jól mutat, vagy éppen a gyorséttermek logója gyufafejnyi méretben is fokozni tudja az éhséget. A Navigont használni olyan, mint egy jó plazmatévére váltani egy ócska katódsugárcsöves után. Fantasztikusak a színek, a méret, a mozgás, a kontraszt, de ügyesen kell elhelyezni, mert az előlap sajnos csillog.

A teszt folytatása képekkel az Autómenedzser.hu autós portálon.