Hosszú interjúban beszélt az építési és közlekedési miniszter a kínai kapcsolat fontosságáról, az ukrajnai háborúról, a vasút- és autópálya-építkezésekről, az elmúlt tíz év előkészítetlen és átgondolatlan állami beruházásairól, de új nevet adott a rákosrendezői fejlesztésnek is.
A Telex tavaly szeptemberben írta meg, hogy leálltak a vágányépítési munkálatok a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán. Az ÉKM akkor hárított, a kínai média ellenben most nyíltan beszámolt arról, hogy fennakadások voltak, de mostanra minden megoldódott.
Előbbinél túlnyomórészt orosz, utóbbinál szinte kizárólag kínai dolgozókról lehet szó, akik a családjuknak is kérhetnének tartózkodási engedélyt, szintén egyszerűsített eljárásban.
Az a kínai anyacég az EU célpontja, amelyiknek leányvállalata a magyarországi beruházásban is érdekelt.
Ágh Péter szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az alkalmazott gépektől a felhasznált anyagokig mindennek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak.
Előbbin egy hét múlva indul a közlekedés, de menetrend még nincs.
A területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben.
A szerb államfő a belgrádi központi vasúti pályaudvar átadóján beszélt a munkálatok várható befejezéséről.
Úgy fest, a magyar miniszterelnökre marad, hogy lobbizzon a kínai technológiáért, ami nem felel meg az uniós szabályoknak.
A kínai vállalat vasúti biztosítóberendezések telepítésével is foglalkozik.
A tárca szerint szerződés szerint zajlik a munka, és a kínai fél az uniós előírásoknak megfelelő biztosítórendszer kiépítését vállalta – állítja a tárca, de azt nem tagadta, hogy a kínaiak valójában képtelenek megfelelő rendszert leszállítani.
A teljes büdzsé már bőven 700 milliárd fölött jár, de ismét „többletfeladatok merültek fel".
Nem tudnak telepíteni egy nagyon fontos biztosítóberendezést, európai partnercégekkel pedig egyelőre nem sikerült megállapodni erre a feladatra. A nyűglődés miatt viszont konfliktus alakult ki a kivitelező kínai cégekkel, Orbán Viktor személyesen igyekszik elsimítani a nézeteltéréseket.
A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül.
A főpolgármester földeket minősítene át környezetvédelmi területté, hogy ellehetetlenítse a beruházást.
Csütörtöktől már engedély nélkül dolgozhatnak az Európai Unión kívüli külföldiek ezen a két kiemelt beruházáson.
Százötven, a ‘60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány. Lázár János szerint „már nem barátkozunk velünk”, így lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor” a Paks II. miatti német–magyar viszály részeként. Sőt, bejátszik Mészáros Lőrinc rosszkedve és a Budapest–Belgrád-projekt is.
A jüan nemzetközi térhódításától remél hasznot az MNB, kínai bankok hiteleznek több obskúrus politikai projektet, viszont a kínai–magyar külkereskedelemben példátlan deficit jött össze. Közben a költségvetés kamatterhei GDP-arányosan megközelítőleg már akkorák, mint 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány idején.
A teljes összeg már bőven 700 milliárd fölött van, de "többletfeladatok merültek fel".
Amerika számára egy olyan új hidegháborús helyzet az ideális, amelyben a szereplők úgy érzik, választaniuk kell Kína és az USA között. Ez nehéz döntés elé állíthatja Európát, s különösen Magyarországot. Salát Gergely Kína-szakértőt kérdeztük a helyzetről.
