Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Amerikai kutatók rájöttek, miért olyan aprók a kenguruk mellső lábai a hátsókhoz képest: mivel közvetlenül születésük után hosszú utat kell megtenniük anyjuk erszényéig, elülső végtagjaik evolúciója megragadt egy bizonyos szinten.
Az emberi genom első meghatározása óta eltelt évtizedben nagyot haladt előre a tudomány az emberiség eredetének és evolúciójának megértésében, bár a géntérképek orvosi alkalmazásai még szűkre szabottak.
Gyorsított evolúció zajlik le azoknál a halaknál, amelyek folyóból egy gáttal kialakított víztározóba kerülnek: már néhány generáció alatt is megváltozik az alakjuk - derítették ki amerikai kutatók.
Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is - derül ki a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számából.
Brit tudósok bizonyították az evolúció egyik eddig csak elméletben létező alaptételét, amely szerint a fajok egymásra hatása sokkal jelentősebb az alkalmazkodás folyamatában, mint az élőlényt körülvevő környezet változása.
Egy harmincezer éve élt gyerek fogazata új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót - vélik a Bristoli Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában számoltak be.
Az antibiotikumokra egyre rezisztensebb kórokozók súlyos fenyegetést jelentenek az emberi társadalom számára, ám a rezisztencia kialakulása is az evolúció része. Egy új program keretében a Göteborgi Egyetem kutatói olyan anyagokat próbálnak találni, amellyel lelassíthatják az evolúció ütemét, hogy a ma gyógyszerei a jövőben is hatásosak maradjanak.
A húszezer emberi gén közül kevés izgalmasabb akad, mint az FOXP2, amely a beszéd kialakulását teszi lehetővé. A Nature egyik frissen publikált tanulmányából kiderül, hogy az FOXP2 sajátos "vezéregyéniség", amely más gének működését is szabályozza.
Egy massachusettsi kutatás szerint a darwini evolúció még mindig zajlik, igaz, az előző évszázadokhoz és -ezredekhez képest jóval lassabban. Már nem küzdünk a túlélésért, a természetes szelekció így másként alakít minket - kifejezetten a szebbik nemet. Amerikai kutatók felvázoták, milyenek lesznek a nők 400 év múlva Massachusettsben - írja a Yahoo News.
Kétezer-kétszáz nő adatainak elemzése kimutatta, hogy az evolúció és a természetes szelekció befolyása még nem állt le: az adatok szerint a nők a jövőben valószínűleg kisebbek és testesebbek lesznek, a szív- és érrendszerük azonban egészségesebb lesz, és szülni is korábban fognak, mint ma.
Mégsem úgy működik az emberi faj evolúciója, ahogy gondoltuk. Minél többen vagyunk, annál nagyobb az esély az előnyös mutációk kialakulására - mindez logikusnak tűnik. Az viszont már találgatásokra adhat okot, hogy az elmúlt több ezer évben miért az agy fejlődésével kapcsolatos genetikai változások élveznek előnyt a többihez képest - írja a Los Angeles Times.
Grúziában talált régészeti leletek arra utalnak: mégsem Afrika volt az emberiség bölcsője, hanem létezett egy eurázsiai időszak is az emberi evolúció történetében. Őseink Afrikából sokkal hamarabb vándoroltak el, mint gondoltuk volna - állítja a Grúz Nemzeti Múzeum igazgatója, számol be az Independent.
A darwini evolúció már a múlté, állítja Stephen Hawking, aki úgy véli: az információáramlás is szerves részét képezi egyedfejlődésünknek. Agyunk nem képes feldolgozni a túl sok adatot, viszont génsebészettek új képességeket adhatunk magunknak - foglalja össze a New Scientist az elméleti fizikus új előadását.
Nem a rossz modor vagy az érzéketlenség tehet arról, ha megbámuljuk azokat, akiknek arcát szokatlan dolgok csúfítják el: különösen csúnya balesetek vagy rosszul sikerült plasztikai műtétek. Mindezeknek, írja a Wired Science cikke, neurológiai és evolúciós okai vannak, bámulásunkról gyakorlatilag nem tehetünk.
Egy vatikáni bíboros egy keddi konferencián "abszurdnak" nevezte azt az ateista állítást, hogy az evolúció cáfolja Isten létét; egyúttal azonban leszögezte, hogy a katolikus egyház nem áll az olyan tudományos tények útjában, mint az evolúció.
Két terhes páncélozott hal megkövült maradványai bizonyítják, hogy a testen belüli megtermékenyítés már 380 millió évvel ezelőtt megkezdődött, sokkal korábban, mint eddig feltételezték - közölték ausztrál és brit tudósok a Nature tudományos magazinban.